Az Európa kulturális fővárosa projektek négy évtizeddel ezelőtti elindításával az EU célja az volt, hogy bemutassa az európai kultúra sokszínűségét, építse az európai identitást, ugyanakkor megerősítse a helyi közösségek önazonosságát is
– mondta a Veszprém–Balaton 2023 EKF programot bemutató pénteki konferencián Navracsics Tibor, aki a Kultúrán túl című előadásában arról beszélt, hogy a projekt célja a helyi közösségek önazonosságának és az európai identitásnak a megerősítése, az európai kultúra sokszínűségének bemutatása. Hozzátette: a program prioritásai jellemzően a turizmus fejlesztése, az imázskezelés, a városi revitalizáció, valamint a munkahelyteremtés.
Navracsics Tibor kitért arra is, hogy a veszprémi pályázat egyik inspirációs forrása a 2013-as Marseille–Provence EKF projekt volt, amely szintén regionális alapon gondolkodva, 950 projekten keresztül több mint 11 millió látogatót vonzott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a köztudatban a balatoni térség ugyan egy egységként jelenik meg, de közigazgatásilag három megyére tagolódik, ami számos szempontból nehézséget jelent. Példaként hozta fel a balatoni régió megközelíthetőségét, mint mondta, a közlekedési infrastruktúrán javítani kell.
A Veszprém–Balaton 2023 EKF projekt kapcsán viszonylag kevés fejlesztésben gondolkodtak, de az egész régióra – elsősorban helyreállításokra – figyelve a közösségi létet elősegítő beavatkozásokra koncentrálnak. A program távlati célja, hogy a Veszprém–Balaton régióban egy fenntartható gazdasági modell jöjjön létre, amelynek lényege a kézművesipar, a gasztronómia és a Pannon Egyetemre építve az IT-szektor.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere szintén arról beszélt, hogy a Veszprém–Balaton 2023 EKF pályázat nemcsak kulturális projekt, hanem város- és térségfejlesztési eszköz. A cél az, hogy Veszprém 2030-ra Európa legélhetőbb városai között legyen. György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a technikai fejlődés, az innováció veszélyeket is hordoz, de rengeteg lehetőséget is tartogat. Ezért nem félni kell tőle, hanem élni vele.
A konferencia délelőtti panelbeszélgetésén Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Müpa vezérigazgatója, Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója, Kőrösi Orsolya, a Robert Capa Központ ügyvezető igazgatója és Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete igazgatója
a kultúra közösségépítő erejéről és kulturális innovációról beszélgettek.
Batta András úgy fogalmazott: nap mint nap meg kell újulni, amely a beavatás, az ismeretterjesztés, a közönség különféle megszólítása révén lehetséges. Baán László kiemelte, hogy a Magyar Zene Háza épülete maga az innováció. Mint mondta, a zenét kiállítani önmagában abszurdnak hangzik, de ha ezt kreatív módon tesszük, bevonzza a látogatókat. Baán László szerint a kultúra a társadalom kötőszövete, s az a feladatunk, hogy a régi történeteket, a kultúránkat új módon meséljük el. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a Veszprém–Balaton 2023 EKF sikeréhez a kultúraközvetítés innovatív útjaira van szükség.
A délután folyamán rövid előadások formájában kaptunk ízelítőt a több mint ezer programból. A Veszprém–Balaton 2023 EKF programjai látványos ünnepséggel kezdődnek 2023. január 21–22-én, a magyar kultúra napjához csatlakozva. A nagyszabású eseménysorozatban többek között zenei fesztiválok, romkoncertek, rendhagyó helyszíneken megvalósuló színházi előadások, erdei olvasókabin, Bak Imre-, Maurer Dóra- és Egry József-kiállítás is várja a régióba látogatókat.
Borítókép: A pódiumbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy innovatív kultúraközvetítésre van szükség (Fotó: Havran Zoltán)
