Mindkét társasjáték a magyar történelmi múltunkat dolgozza fel és kiváló lehetőség arra, hogy a korban fogékony korosztályok megismerjék valós történelmünket, de a felnőtteknek is remek időtöltést kínál játékos formában az események feldolgozása. Lenhardt Balázst arról kérdeztük, mi alapján választják ki egy-egy játék tematikáját.
– Az a fontos, hogy olyan játékot jelentessünk meg, amilyen még nem volt korábban, és lehetőleg autentikus magyar témája legyen
– mondta a játékkészítő. – Mi bőven tudunk miből témát meríteni. Ugyanilyen fontosnak érzem a hagyományaink, monda- és hiedelemvilágunk ápolását, ezért Mikulás Ferencnek köszönhetően régóta együttműködünk a Kecskemétfilmmel, és a Magyar népmesék rajzfilmsorozatra már teljes játékcsaládot építettünk fel. Így van társas-, kártya- és memóriajáték belőle, és vannak még további ötleteink. Többek között született 1956-ról kooperatív játékunk, van olyan sci-fi környezetben zajló játékunk, amely az amőba alapjaira épült fel –mondta.
Lenhardt Balázs véleménye szerint a társasjátékaikkal mindenki játszhat, aki szeretne igényes módon kikapcsolódni, akár családi, akár baráti körben. – Szeretnénk eloszlatni azt a félreértést, hogy a társasjátékok a kisebb gyermekeknek, olyan 6 és 12 éves kor között szólnak, a nagyobbak meg úgyis számítógépes játékokkal játszanak – magyarázta a tervező.
– Nekünk pont az a célunk, hogy ültessük le egymással játszani az embereket, egész családokat, mert semmi más nem pótolja a közös együttléteket, nem lehet pénzzel és drága elektronikus kütyükkel megvásárolni az időt, amit egymásra kellene szánnunk. Ez olyan társadalmilag nagyon hasznos küldetés, amiben maximálisan hiszünk, és ehhez próbálunk élvezetes kereteket teremteni. Még egy viszonylag drágább társasjáték is majdnem kijön egy négy-öt tagú család egyszeri mozilátogatásának költségéből, miközben szinte akárhányszor elő tudjuk venni, és mindig élményt ad
– sorolta.
Legfontosabb céljuk, elmondása szerint, hogy olyan új témákat mutassanak be, amelynek játékmechanizmusa emlékezetes lesz a résztvevők számára. – Évek óta motoszkált a fejemben egy játék Eger heroikus védelméről, aztán megkeresett Jávorics Krisztián, és bő két év alatt megszületett az Egri csillagok társasjáték, amely Gárdonyi Géza fantasztikus regényének alakjaira épül – avatott be Lenhardt Balázs. –A félkooperatív játékban kell megvédeni a várat a folyamatos török támadásoktól, amit kártyákkal modellezünk. A titkos szereplős játékban azonban vannak árulók is: Hegedüs hadnagy és kassai segítője, akiknek az a céljuk, hogy a török a váron belülre kerüljön. Dobó, Mekcsey és Bornemissza esélye, hogy ügyes taktikázással leleplezze, és bitófára juttassa őket. Feszült izgalom jellemzi a játékot, hiszen bármelyik pillanat sorsdöntő lehet, ahogy folyamatosan jönnek az ostrom eseményei.
– Az Újrajátszott Trianon egy teljesen kooperatív játék, amelyben a száz évvel ezelőtti képzeletbeli kormány tagjai a játékosok és egyszerre kell szembenézniük a nagy háború utáni kor minden kihívásával: az ellenség csapatai folyamatosan támadják az országot, a szén és gabona mennyisége korlátozott, és állandóan csökken, ahogy egyre újabb régiókat veszítünk, az események pedig a valós történelmi helyzetnek megfelelően követik egymást. A játéktábla a Magyar Királyság ezeréves építménye, amelyet az újonnan létrejövő kisantant államok vesznek körbe, és seregeik folyamatosan haladnak az ország belseje felé.
Az események az I. világháború végén, 1918 őszén kezdődnek, amikor a háborús vereség az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásához vezet. Ebben a teljesen képlékeny helyzetben kell a játékosok által alakított hadügy-, külügy-, belügy- és pénzügyminiszternek olyan döntéseket hoznia, amelyek megakadályozhatják a teljes káoszt, az ezeréves birodalom darabokra esését, és a vörösök hatalomra kerülését. Rendkívül összetett rendszerről van szó, amelyben megjelenik a korabeli társadalom aktuális állapota a morál sávon, míg a komplikált nemzetközi helyzetet a diplomácia sáv modellezi, amelyeken a skála mélypontja azonnali vereséget jelent a játékosok számára. Ugyanígy el kell kerülni, hogy ellenséges csapatok szállják meg Budapestet, vagy a játék végén még a jelenlegi országhatárokat se sikerüljön megtartani, mert ezek szégyenteljes bukást okoznak. Amennyiben a mostani állapotoknál már picit kedvezőbb határokat tudnak kiharcolni a hetedik forduló végére, 1920 kora nyarára, akkor győztesnek érezhetik magukat
– foglalta össze röviden a játék metódusát.
A játékok kivitelezése minden szempontból nagyon igényes. – Mivel kiadónk, röviden a Kékjáték jelmondata a minőségi játékélmény, ezért nagyon fontos nekünk, hogy mind külalakjában, mind beltartalmában tökéletes legyen egy-egy játék. Az összes játékunk magyar találmány, nem külföldi licenceket jelentetünk meg, és a közreműködők is magyar emberek. Fontosnak tartom, hogy amit csak lehet, itthon oldjunk meg. Egy rákospalotai nyomdával dolgozunk, amely tényleg világszínvonalú nyomdatechnikában, termékeik kiállják a nemzetközi összehasonlítást bárkivel. Vannak olyan összetett játékok, amelyekben speciális eljárással készített műanyag figurák, egyedi dobókockák, jelölők vannak, ezeket csak külföldön tudják jelenleg elkészíteni, így Kínában is kénytelen vagyunk gyártatni. Ma már elképesztő minőséget tudnak produkálni. A csapatunk nagyon fontos láncszeme Szauer István, akinek már több játék is fűződik a nevéhez és sok grafikusunk van, mert folyamatosan több játékon is dolgozunk – tette hozzá Lenhardt Balázs.
Borítókép: Lenhardt Balázs (Fotó: Havran Zoltán)
