Játéktáblán a Magyar Királyság ezeréves építménye

A Kard és Korona Kiadó (Kékjáték.hu) a magyar örökség témáit dolgozza fel, ezeket becsben tartva építi fel társasjátékainak világát. Ugyanúgy foglalkoznak a magyar népmesékben rejtőző ősi tudással, mint a magyar történelem nemzettudatot formáló eseményeivel. A kiadó két vadonatúj történelmi játékot jelentet meg karácsonyra Egri csillagok 1552 és Újrajátszott Trianon címmel, amelyek már nagy sikerrel debütáltak a társasjátékok ünnepén november közepén. Lenhardt Balázzsal, a kiadó ügyvezetőjével, a játékok megálmodójával beszélgettünk.

– Az Újrajátszott Trianon egy teljesen kooperatív játék, amelyben a száz évvel ezelőtti képzeletbeli kormány tagjai a játékosok és egyszerre kell szembenézniük a nagy háború utáni kor minden kihívásával: az ellenség csapatai folyamatosan támadják az országot, a szén és gabona mennyisége korlátozott, és állandóan csökken, ahogy egyre újabb régiókat veszítünk, az események pedig a valós történelmi helyzetnek megfelelően követik egymást. A játéktábla a Magyar Királyság ezeréves építménye, amelyet az újonnan létrejövő kisantant államok vesznek körbe, és seregeik folyamatosan haladnak az ország belseje felé. 

Az események az I. világháború végén, 1918 őszén kezdődnek, amikor a háborús vereség az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásához vezet. Ebben a teljesen képlékeny helyzetben kell a játékosok által alakított hadügy-, külügy-, belügy- és pénzügyminiszternek olyan döntéseket hoznia, amelyek megakadályozhatják a teljes káoszt, az ezeréves birodalom darabokra esését, és a vörösök hatalomra kerülését. Rendkívül összetett rendszerről van szó, amelyben megjelenik a korabeli társadalom aktuális állapota a morál sávon, míg a komplikált nemzetközi helyzetet a diplomácia sáv modellezi, amelyeken a skála mélypontja azonnali vereséget jelent a játékosok számára. Ugyanígy el kell kerülni, hogy ellenséges csapatok szállják meg Budapestet, vagy a játék végén még a jelenlegi országhatárokat se sikerüljön megtartani, mert ezek szégyenteljes bukást okoznak. Amennyiben a mostani állapotoknál már picit kedvezőbb határokat tudnak kiharcolni a hetedik forduló végére, 1920 kora nyarára, akkor győztesnek érezhetik magukat

 – foglalta össze röviden a játék metódusát.

A játékok kivitelezése minden szempontból nagyon igényes. – Mivel kiadónk, röviden a Kékjáték jelmondata a minőségi játékélmény, ezért nagyon fontos nekünk, hogy mind külalakjában, mind beltartalmában tökéletes legyen egy-egy játék. Az összes játékunk magyar találmány, nem külföldi licenceket jelentetünk meg, és a közreműködők is magyar emberek. Fontosnak tartom, hogy amit csak lehet, itthon oldjunk meg. Egy rákospalotai nyomdával dolgozunk, amely tényleg világszínvonalú nyomdatechnikában, termékeik kiállják a nemzetközi összehasonlítást bárkivel. Vannak olyan összetett játékok, amelyekben speciális eljárással készített műanyag figurák, egyedi dobókockák, jelölők vannak, ezeket csak külföldön tudják jelenleg elkészíteni, így Kínában is kénytelen vagyunk gyártatni. Ma már elképesztő minőséget tudnak produkálni. A csapatunk nagyon fontos láncszeme Szauer István, akinek már több játék is fűződik a nevéhez és sok grafikusunk van, mert folyamatosan több játékon is dolgozunk – tette hozzá Lenhardt Balázs.

Borítókép: Lenhardt Balázs (Fotó: Havran Zoltán)