Szívbemarkoló igazságok előadása

Vannak olyan színdarabok, amelyeket azért nem felejtenek el a nézők, mert igazán emlékezetesen játszanak benne a színészek. Aztán vannak olyanok is, amelyeket azért nem felejtünk, mert a szívbemarkoló igazságok mellett mindenki úgy érezheti, hogy egy kicsit róla is szól a mű. A Belvárosi Színház Párterápia című vígjátékáról mindkettő elmondható. Bár nem új a darab, de az évtized egyik legjobb előadása, ezért ezzel zárjuk az esztendő színikritikáinak sorát.

Mészáros Máté úgy játssza a pszichológust a színpadon, aki maga is szerepjátékba kezd a darab során, hogy azt tanítani kellene. A darabbéli módszere pedig nem más, mint az, hogy ráébreszti a párt, ne azon gondolkozzanak folyamatosan, mit nem szeretnek a párjukban, hanem tudatosítsák azt a temérdek dolgot, amit szeretnek, ami miatt egymást választották. 

Mind Balla Eszter, mind Debreczeny Csaba remekül érzékelteti azt a színdarab során, hogy pontosan tudják, mit gondol a másik, mert lelkük összekapcsolódott, és ez egészen addig így is marad, amíg erővel szét nem szakítják a köteléket. Vagyis a párnak azzal kell szembesülnie, hogy igazából nincsen baj, csak oda kellene figyelniük egymásra. A nőnek túl kell lépnie a zsörtölődésen, a férfinak a nőt kritizáló okoskodáson, és lenyugodva kicsit hátradőlni, aztán meg kellő humorérzékkel élvezni egymás társaságát.

A színdarab legfontosabb jelenete, amikor a pszichológus megkéri a nőt, hogy szorítsa ökölbe a kezét, amely a magába zárkózó sértett szívét szimbolizálja. A férfi feladata, hogy meglágyítsa a nő szívét, illetve esetünkben egészen konkrétan az, hogy rávegye a nőt az ökölszorítás megszűntetésére. A két színész remek ritmusérzékkel fokozza a feszültséget a végletekig, pontosabban addig, míg a néző, ha csak néhány pillanattal korábban, mint az megtörténik, de rájöjjön a megoldásra. Sem erővel, sem ráolvasással nem lehet kinyitni a nő kezét, itt csak egy érzéki csók segít, amely elindítja a közeledést férfi és nő között. A darab során megértjük, hogy egy párkapcsolatban óriási feszültségek szabadulnak fel az évek során, amelyeket lehet építő és lehet romboló energiákká alakítani. Csak rajtunk múlik, mit teszünk saját életünkkel. 

A Párterápia című színdarab nagysága abban áll, hogy minden nézőt szembesít azzal, az együttműködés, a közös célok, a tervek és a feladatok, valamint egy kicsivel több figyelem és a párunk problémáinak megértése teszik szétszakíthatatlanná a párkapcsolatot.

Borítókép: jelenet a színdarabból (Fotó: Orlai Produkció)