A Nefelejcs utcai múzeum energiatakarékossági intézkedések miatt 2022. november 1. és 2023. március 31. között ugyan zárva tart, a gyűjtemény munkatársai azonban nem akarják látnivaló nélkül hagyni a budapestieket. Alkalmi tárlatot szerveztek a K11 Művészeti és Kulturális Központban, amelyen a hagyományos múzeumi térben el nem mondott történeteket és be nem mutatott tárgyakat válogatták össze.
A tárlat elsődleges szándéka az, hogy a szervezők megválaszolják a Róth Miksával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket, elmondják mindazt, ami az üvegek és mozaikok mögött van, bepillantást nyújtsanak Róth Miksa életébe és művészetébe.
Régóta dédelgetett vágyunk volt ugyanis, hogy közérthető, de látványos módon, egy kiállítás keretei között adjunk választ azokra a kérdésekre, amelyeket látogatóink rendszeresen feltesznek nekünk. Emlékházunk kiállításai igazi időutazásra hívják az érdeklődőket, ám keveset mutatnak meg abból, ki is volt valójában Róth Miksa, miként zajlottak műhelyének munkafolyamatai, vagy éppen merre érdemes elindulnunk a városban, ha Róth Miksa alkotásait kutatjuk
– írják a Róth Miksa-emlékház és -gyűjtemény munkatársai.
Minden érdekességet, apró részletet természetesen ezen a kamarakiállításon sem tud bemutatni a múzeum, így inkább arra tesz kísérletet, hogy azt mesélje el, ami az elsődleges tartalmak mögött rejtőzik, milyen élet, milyen munkamódszer, milyen szépségeszmény található az üvegen túl.
Érdekességként talán érdemes itt is elmesélni, hogy Róth Miksa nemcsak iparművész volt, de remek vállalkozóként is helytállt, és persze idővel világhírű művész lett.
Első önálló „üvegfestészeti műintézetét” 1885-ben alapította, majd a növekvő igényekre válaszolva újabb és újabb terekbe költöztette műhelyét, míg végül otthonra talált a ma múzeumként üzemelő Nefelejcs utcai épületben. Itt üzemelt a Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete 1939-ig.
Róth az üvegablakok készítése mellett lenyűgöző üvegmozaikokat is készített. Stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió, később az art déco, illetve ezek ötvözete jellemezte.
Ő maga így írt az üvegművészetről:
Nincs még egy dekoratív művészet, mely oly mélységesen fogná meg lelkünket, mint az üvegfestészet, mert az üvegfestményeken beömlő világosság maga a megszínesített napfény; a tűzben nemesedett szín válik napfénnyé. Ez az oka annak a misztikus hatásnak, mely a dómok üvegfestményeiből felénk árad, mert ellentétben minden egyéb dekoratív festménnyel, melynek anyaga mindenkor holt és változatlan, az üvegfestmény színei az átszűrődő napfényben folyton rezegnek és változnak, irizálnak és ragyognak, aszerint, hogy a fénysugarak behatásai változnak – és ezáltal mintegy élő jelenség hatnak ránk.
De vajon hogyan készül el egy-egy alkotás? Miféle tervek és vázlatok alapján áll össze a végső koncepció? Milyen inspirációk alapján születtek meg azok a csodák, amelyeket a mester ránk hagyott? Hogyan segítette a művész munkáját az ugyancsak műiparos családból származó felesége, Walla Jozefa? Ilyen kérdésekre ad választ a kamaratárlat. A kiállítás tárgyainak nagy része a múzeumi raktár mélyéről került elő, azaz olyan tervrajzokat, családi emlékeket láthat a közönség a K11 Művészeti és Kulturális Központ emeleti kiállítótermében, melyeket korábban még nem látott.
Borítókép: Leveleket, személyes tárgyakat is láthatunk a kiállításon (Forrás: Rothmuzeum.hu)
