– A 3,5 millió eurós költségvetéshez képest majdnem mindent sikerült megvalósítani – kezdte a beszélgetést Vargha Mihály. Mint mondta, olyan munkálatok végére értek, amelyeket saját, illetve a fenntartó erejéből húsz év alatt sem tudtak volna elvégezni. Az épület jól vizsgázott fennállása több mint száz éve alatt, persze itt-ott szükség volt némi megerősítésre, például a könyvtár alatt a pincetérben. Olyan beavatkozásra azonban nem volt szükség, amely ellentmondott volna az eredeti Kós Károly-i esztétikának és funkcióknak.
Logikusabb beosztást nyertek a terek. A pince korábban nem volt látogatható, a továbbiakban ott fegyvertár, kőtár kap helyet. A látogatóterek aránya körülbelül 25 százalékkal nőtt, nem számítva a kertet, ahol a kopjafatározók mellett állandó amfiteátrumot alakítottunk ki az előadótér előtt. Mindenképpen szintet léptünk
– mutatott rá az igazgató.
A múzeumot látogatók tehát új térrel és tartalommal találkozhatnak. Vargha Mihály ennek kapcsán kifejtette, hogy eddig hagyományos múzeumbelsővel rendelkeztek, klasszikus tárlókkal, benne gyönyörű egyedi tárgyakkal, feliratokkal, a felújítással viszont a multimédia irányába szeretnének eljutni.
A múzeum „sztárját”, Gábor Áron ágyúját eddig is csodáltuk és tiszteltük, a jövőben azonban érintőképernyők, animációs filmek segítségével meséljük el, ki is volt ő, hogyan lazítottak anno a szabadságharcosok, miként készült a legendás ágyú, csatát imitálunk
– mondta. Majd így folytatta: – Olyan módon igyekszünk tudást bevinni, amire eddig nem volt lehetőség, és olyan formában, amely egy mai tizenévesek kommunikációs igényeit és szokásait is kielégíti.
Az új terek lehetővé teszik, hogy egy időben 250-300 ember látogathassa a múzeumot.
Következő lépésként ajándéküzlet és büfé kialakítását tervezzük a birtokunkba került szomszédos telken, ott kap majd helyet az adminisztráció épülete is.
Vargha Mihály arról is beszélt, hogy képzőművészként kialakult benne egyfajta előkép, hogy hová kellene eljutni, illetve hogy a Kós Károly által tervezett épületet miként lehetne oly módon megreformálni, hogy csorbítatlan maradjon minden értéke, a nagy elődök által lerakott alap. Ez volt a korszerűsítést célzó uniós pályázat tétje.
Noha a Székely Nemzeti Múzeum 2021 tavasza óta nem látogatható, minden korábbinál nagyobb erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az ideiglenes helyszínen, a szabadságharc után siralomházként, de még másfél évtizeddel ezelőtt is levéltárként ismert Lábas Házban rendezett kiállítások híre minél több emberhez eljusson. – A fokozott marketingtevékenység olyan tapasztalatokkal is szolgált, amelyeket majd a nagy épületbe való visszatérést követően is hasznosítani tudunk. Ez a periódus részben egybeesett a koronavírus-járvánnyal, az akkoriban a különböző világhálós felületeken közzétett rövidfilmek, műtárgyak felvillantása nagy népszerűségnek örvendett. Ugyanakkor folyamatos volt a leltározás, állagmegóvás, restaurálás, újabb és újabb tárgyakat szedtünk elő és tettünk láthatóvá, emellett csapatépítő szakmai programokat rendeztünk – sorolta az igazgató, aki kérdésünkre elmondta, hogy nem álltak le a gyűjtemény bővítésével sem. Mint megtudtuk, épp most van folyamatban a Mattis Teutsch János-hagyaték megvásárlása eddig nem látott munkákkal, dokumentumokkal, vázlatokkal.
Az újranyitásra október-november fordulóján új múzeumbranddel, Gábor Áron ágyújának újrafogalmazott kiállításával készülnek.
Vargha Mihály hangsúlyozta, hogy ezúttal nemcsak egy hőst akarnak bemutatni, hanem azt a hátországot és konjunktúrát is, amely lehetővé tette, hogy Gábor Áron hőssé váljon. – A felújítás alatt az ágyút Magyarország hét helyszínén több mint ötvenezer ember látta. Az ágyúkiállítással gyakorlatilag belakjuk a földszintet, ahol a néprajz, a régészet és a díszterem kap helyet. Jövőre pedig az első emelet használatbavétele következik – fogalmazott.
