Csak férfiak várhatnak Godot-ra?
– Tudjuk – szögezte le a holland egyetem sajtófőnöke, Elies Kouwenhoven –, hogy ezt a darabot öt férfinak kell előadnia.
Az idők azonban megváltoztak. Az az elképzelés, hogy csak férfiak alkalmasak erre a szerepre, elavult, sőt diszkriminatív
– fogalmazott, majd mintegy magyarázatként hozzá tette: – Egyetemként egy nyitott, befogadó közösséget képviselünk, ahol semmilyen alapon nem helyénvaló kizárni másokat.

A dolog előzményéről érdemes elmondani egyfelől azt, hogy az abszurd drámairodalom legnépszerűbb, egyúttal Beckett életművének legfontosabb darabjáról van szó: két csavargó, Vladimir és Estragon Godot érkezésére vár, miközben időnként mások is csatlakoznak hozzájuk, illetve lépnek ki a történetből. A darab lényegét a párbeszédek zavara, szétfutó logikája, semmibe mutató értelmetlensége, az állítások és a cselekvések ellentmondása adja. A szereplők valamennyien férfiak, és már most eláruljuk, hogy
Beckett legszigorúbb előírásai szerint nem is játszhatják a szerepeket sem nők, sem transzvesztiták, sem kiskutyák, sem idegen galaxisból érkezett űrutazók. A szerzői döntés olyan határozott, hogy amikor 1988-ban egy holland társulat úgy döntött, hogy nőket szerepeltet a darabban, az öreg Beckett beperelte a színházat és meg is nyerte a pert. A szerző ugyan egy évvel később, 1989-ben meghalt, ám örökösei, akik 2059-ig birtokolják a mű jogait, ragaszkodnak az alkotói szándékhoz és mindenkit kiperelnek a vagyonából, aki megpróbál nemi változatosságot vinni a darabba.
A harcos feministák, gender-lobbisták, LMBTQ-aktivisták pedig megkezdték végtelen küzdelmüket a színpadért, s a harcok Becketthez méltó abszurd eredményekre vezettek. Franciaországban például 1991-ben egy bíró úgy döntött, hogy a darabot női szereplőgárda is előadhatja egy avignoni fesztiválon, de csak akkor, ha minden előadás előtt felolvassák a néhai drámaíró képviselőjének tiltakozó levelét. 2021-ben pedig a Silent Faces brit bohócszínházi társulat – a megfelelő genderkompatibilis kifejezéssel szólva – „nem bináris” tagja rendezte meg a Godot a nő című darabot, amely persze nem az eredeti darab átdolgozása volt, hanem originális mű, amely a Beckett által fontosnak tartott nemi tényeket, azaz egyszerűbben szólva a tényeket próbálta pellengérre állítani a woke-forradalom szellemében.