Karinthy humorát idézik meg Kecskeméten

A 10. színházi olimpia két előadásának is otthont ad a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház. Az első vendégjáték április 25-én lesz, az Isteni Színjáték Társulat mutatja be a Koponyánk, körülbelül című súlyos, de komikummal átitatott darabját a Ruszt József Stúdiószínházban.

Fotó: Tamas Dombovari

A színművet Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye ihlette, és Kálló Béla Jászai-díjas színész-rendező vitte színre. Kálló Béla szavaival Karinthy eredeti műve az író életre-halálra szóló kalandja a saját valósága körül, és az előadás a „karinthyság” közvetítője.

A nagy utazás során megszülető önismeret, ami a koponyából indul ki és oda is tér vissza néhány elegáns kör után, képes végteleníteni az amúgy végesnek ítélt életet. Az agytumor által előidézett új érzéki tapasztalatok szomorúfűzről szállingózó szöszökként hullnak az író már-már kiásott sírjára, hogy aztán – halott híján – a temetés elmaradjon. Nem egyszerű a nagybeteg dolga, ha egyszer csak valaki elkezdi előtte kikövezni a gyógyulás útját. Miféle remények hizlalják az újjászületés ritka élményét, és vajon a humor mint testnedv mennyiben segít a saját kórjával szembesülő szenvedőnek „életre váltania” a fatális belenyugvást? – teszik fel a kérdést az alkotók.

Verebes Ernő drámaíró dolgozta át a művet, akinek a „karinthyság” leginkább egy kedélyállapot. Határtalan, minden hiúságtól mentes, szeretetteli létélmény.

Kálló Béla felidézte, hogy Verebes Ernő többször is rákérdezett , hogy miért szeretné ezt a történetet színre vinni. – Nyilván motivációt és kiindulópontot keresett a drámaíró, hiszen tét nélkül minek. Nagyon sok mindenről beszéltem akkor. Csak a lényegről nem. A valós válasz két évre rá érkezett meg, amikor már túl voltunk pandémián, a főszereplőnk kulcscsonttörésén, az író halálközeli betegségkálváriáján. Akkor még nem tudtuk, hogy személyes történetünkké válik. Szélesebb értelemben a pandémia előhírnökei leszünk. Majd jött az átértékelődés időszaka – fejtette ki a rendező.

Az életet viszont akkor kezdhetjük másodjára élni, ha a test majdnem meghal, de mégsem hal meg, és míg a gyógyulás útjára lép, új értelmet keres magának. Mintha az eddigitől teljesen különböző érzékszerveket kapna ajándékba az ember, minek következtében áthangolódik a világ, és olyan képeket, hangokat és ízeket kínál, mint soha azelőtt. Áthelyeződnek a hangsúlyok, és az addig nélkülözhetetlen dolgokból hirtelen nevetségesen olcsó és kisszerű játékok lesznek – mint például egy porcelánkutya –, míg egy ügyetlen kézmozdulat, egy gyerekkori íz, egy eddig észrevétlen zsírfolt a konyhabútoron lényegi dolgokat fed fel

 – fejtegette a darab szerzője. A rendező hozzátette: mindezt azzal a „karinthysággal”, mely nélkül nem lehet túlélni: a humor szikéjével. – Számomra önismereti kaland volt ez az időszak. Kínálkozott egy tükör, amibe nem csak reggel néztem bele. Ha valaki mégis úgy gondolná, hogy előadás után hazaviszi ezt a tükröt, már megérte – részletezte Kálló Béla.

A Koponyánk, körülbelül című előadás április 25-én, kedden 18 órakor tekinthető meg a Ruszt József Stúdiószínházban.

Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE! 

Borítókép: A színházi olimpián Kecskeméten is lesznek előadások (Forrás: Színház.org)