A Varázsdoboz (The Incredible Box) című performansz egy olyan kitalált társulat köré épül, akik generációkon átívelően, már százötven éve igyekeznek elkápráztatni a közönséget. Ám az évek során a mesterségbeli tudás megkopott, s a jelenetek nehezen állnak össze. A három lelkes előadó azonban igyekszik minden adódó problémát megoldani. A komikus alaphelyzet tehát adott. Minden elrontott trükk, csetlés-botlás lehetőséget ad a hagyományos commedia dell’arte jellegű, helyzetkomikumon alapuló tréfákra. A társulat tagjai a Nemzeti Színház előtt felállított színpad mellett kísérik a zenei fellépőket. Emberi ágyúgolyó, operaénekes sellő – számukra nincs lehetetlen. Vagy mégis?
A nézők az SZFE zenekarának koncertje után a különös, ponyvával borított, legalább három méter magas, színes doboz elé sereglettek. A gyerekek elöl állva, a fiatalok a fűre kuporodva, a fázósabbak pedig állva, a néha meg-megcsapó széllel dacolva várták a performansz kezdetét. A három művész pedig nagy hangzavart csapva azokat is összetrombitálta, akik esetleg csak messzebbre húzódva szemlélték az eseményeket. Kisebb zsonglőrmutatvánnyal, a slapstick humort nem mellőzve hitették el a közönséggel, hogy ártatlannak tűnő bohóckaraktereik képtelenek megvalósítani a trükköket. A dobozban, illetve egy-egy oldallapja mögött rejlő mutatvány egy szerencsekerék-szerű korong megpörgetésével kezdődött, amelyre az egyik nézőt kérték fel. Ez teljesen véletlenül pont én magam voltam!
Rövid szereplésemen felbátorodva az előadás után megkértem Casper Jonest, a Companyia La Tal művészét, hogy meséljen magyarországi élményeiről.
– Tudom, hogy Budapest számára a színházi olimpia nagyon fontos esemény, ezért nagyon izgatott vagyok, hogy itt léphetek fel a társaimmal. Jártunk már itt korábban is, és jönni is fogunk még, így kijelenthetem: nagyon szeretem a magyarokat! – osztotta meg lelkesedését Casper Jones.
– Szeretek nevettetni. Ha másokat megnevettetek, én is boldog vagyok. Ez motivál a munkámban, az előadások során. Talán nem beszélünk egy nyelvet, de a nevetés univerzális. Mindenki nevet. Nem számít, kinek milyen a bőrszíne, honnan származik, milyen idős, magas, vagy alacsony, minden ember szokott nevetni.
– osztotta meg inspirálódásának forrását a performer.