– Mennyire népszerű ma az opera műfaja és mivel kezdje, aki soha nem látott még operát? – tette fel a kérdést a műsorvezető.
– Nagyon szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy Ybl Miklós egy gyönyörű Operaházzal ajándékozta meg a magyar nemzetet – kezdte Ókovács Szilveszter. „Kolozsváron működik egy másik opera, de nem ilyen szerencsések az épület tekintetében és még sok más szempontból sem. Ybl Miklós épülete közönségcsalogató, remélem, ezt a fiatalok ugyanígy érzik, mert
ilyen neoreneszánsz épületet még Itáliában sem lehet találni, mint amit Ybl az Andrássy út közepére tervezett. Először az embernek legalább egy Operaház-látogató túrára kell beneveznie.

Mint a főigazgató elmondta, kezdésnek érdemes megnézni a Diótörőt, az adventi hangulat mindenkire átragad, de javasolta, a Puccini Toscáját, ami egy igen népszerű bűnügyi történet. De több Luciano Pavarotti-, Puccini-részlet – mint például a Nessun dorma a Turandot zárófelvonásából – olyan erővel hathat, hogy felkeltheti a műfaj iránti érdeklődést.
Nem mondom, hogy elsőre bármit érdemes, de sok mindent meg lehet nézni, és ehhez adunk segítséget a honlapunkon.
Hozzátette, ha olyan darabra jönnek el, amiben nagyzenekar, nagy énekkar szól – mint Richard Strauss művei –, az olyan frenetikus hangkatarzist tud okozni, ami majdnem egy kemény rock koncert élményét tudja nyújtani.
László Boldizsár felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt, amikor az Operaház színpadán énekelt, messze nem volt olyan az akusztika, mint ma, az épület komplex felújítása után. A főigazgató elmondta, tíz olyan tényezőn javítottak, ami az akusztikán segített. A nézőtér eddig három részre volt vágva, két út volt középen a zsöllyében, most pedig, akár egy címerpajzs, az egész egyben van, a szélekről az összes ülés el van húzva.
Ezáltal a falakon meg tud pattanni a hang, ezenkívül nyolc vagy kilenc olyan lépés van, amit megtettünk a jobb hangzásért.
Milyen kontroll lehet az énekes számára, hogy a leghátsó sorban is hallják-e a hangját? – vetette fel Abaházi Csaba.