Két nagyszabású kiállítás után megint a Kodály köröndön állít ki a Standby Projekt. A Kizökkent idők című csoportos kiállítást egy ideiglenes galériában lehet majd megtekinteni, de néhány kép reprodukciója a téren is látható lesz. Ez az első „kint és bent is tárlat”, amelyben a kurátorok a friss művészi reflexiókat keresték.
A háborútól való rettegés nagyon közeli élmény, de fizikai valóságában nem ért el bennünket.
A társadalmi mozgásokra oly érzékeny alkotókat azonban már régen az idevezető tendenciák foglalkoztatták.
A Kizökkent idők csoportos kiállítás a képzőművészek friss alkotásaival reflektál azokra a hatásokra, amelyek össztársadalmi szinten érnek bennünket.
A kurátorok olyan művek közül válogattak, amelyek a körülöttünk zajló eseményekre átvitt értelemben, egy absztrakt gondolati síkon érzékeny reakciót fogalmaznak meg.
Izgalmas megfigyelni, ahogyan kortárs alkotóink szinte váteszként ráéreztek a közelgő katasztrófára.
A kiállított művekben ez az elidegenedett valóságra való reflektálás nagyon erős faktor, de visszatérő motívum a kiüresedett terek, romok ábrázolása. Az a tény, hogy ezeket a tendenciákat fel lehet fedezni számos művész korábbi munkáin, azt mutatja, hogy sajnos
ez az utca egy irányba vezetett, a történelem nem történhetett volna másképp.
A kiállítás egyik támogatója, Dósa Papp Tamás, a Carbon Mérnöki és Tanácsadó Kft. építésze lapunknak elmondta, a tárlat üzenete és akció jellege jó irányba mutat ahhoz, hogy közös dolgainkról beszélgessünk.
– Én olyan szellemi áramlatba nőttem bele, amely tudatos abban, hogy a jelenünknek van egy zsákutca aspektusa. Száz évvel vagyunk az első világháború traumája szülte, a Malevics-féle (Kazimir Malevics) fehér alapon fehér négyzet megfogalmazása fölött.
Kísérletező század van mögöttünk, polarizált időszak. Narratívák bomlottak ki, melyek megpróbálták áttörni ezt a »tiszta lapot«,
de a kétségtelenül dinamikus fejlődésük mellett egymásra gyakorolt hatásuk, háborújuk érlelte és érleli az útkeresést – fogalmazott az építész.
