Közösségformáló mese a múltból

Nagy nevek és vérbeli gyermekszínészek, játék és komolyság mind mind jellemzi Palásthy György legendás alkotását, az Égigérő fű című, 1979-es ifjúsági filmet. Peremartoni Krisztina nagy örömmel idézte fel az ENSZ-döntés értelmében a Nemzetközi Gyermekévben készült mese szép pillanatait, hiszen 44 év ide vagy oda, még ma is le tudja kötni kicsi és nagy figyelmét a Szélesvásznú történelem szombati epizódja alkalmából vetített Égigérő fű.

L. Fábián Anikó
2023. 06. 18. 18:25
mese
Peremartoni Krisztina Fotó: Fotó: Hír tv
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemcsak Peremartoni Krisztina, a film egyik szereplője szólalt meg a Hír Tv műsorában és mesélt a forgatásról vagy Palásthy György munkamódszeréről, nemcsak egy-egy részlet varázsolta el a nézőket, de vendégként érkezett a filmszakértő, Dudás Viktor, aki a filmes háttérről szolgált gazdag információkkal. Felidézte az ugyanekkor készült korszakos alkotásokat: az Allegro barbaro, a Magyar rapszódia vagy akár Kovásznai György Habfürdő című alkotása is szóba került, valamint az a ma már szinte elképzelhetetlen helyzet, hogy az Égigérő fű mellett nem sorakozott fel a maga idejében öt-tíz gyermekfilm. 

Égigérő fű
A mese nyomában a Szélesvásznú történelem adásában Fotó: Hír Tv

 

Palásthy György rendező pontosan érezte, hogy a Janikovszky Éva-féle alaptörténetből (ez volt a Málnaszörp és szalmaszál) hogyan tud izgalmas, több nemzedéknek szóló, humorral átszőtt történetet átadni. Néhány dolgon ugyan változtattak az eredeti műhöz képest, ám mivel a forgatókönyvet is részben Janikovszky Éva írta, egy némileg bővített meseregényt látunk, amelyben ráadásul olyan nagy művészek játszanak, mint Dajka Margit és Fónay Márta.

 

Ebben a történetben gyerekek avatják közösséggé egy bérház lakóit, hiszen ők a valóság talaján is épp olyan ügyesen mozognak, mint a mesék világában – ez utóbbit a többször visszatérő animációs elemek mutatják meg nekünk.

 

Misu, azaz ifj. Hintsch György és Piroska, vagyis Ullmann Mónika sok szempontból olyanok, mint mi voltunk, és a mi gyermekeinket is ugyanúgy meggyőzik arról, ahogyan a film felnőtt szereplőit, hogy együtt meg lehet oldani a legnehezebbnek tűnő feladatot is. Még akkor is, ha ehhez a hivatal komoly menetrendjét kell felforgatni kicsit, vagy ha nem is tudjuk hirtelenjében, hogy ki az a Poldi bácsi, akinek segíteni kell. És ne feledkezzünk meg a szállóigévé vált, többváltozatos Poldi bácsi-féle mondatról sem, hiszen ma is sokszor elhangzik a „Csak az a szép zöld gyep! Az fog nekem hiányozni!”

 

A Szélesvásznú történelem szombat esti beszélgetése után mindannyian élvezhettük a legendás mesefilm hangulatát, így egyszerre volt a nyári vakáció nyitánya és egy nosztalgikus alkalom is – az idősebb generációs számára –  a legendás Égigérő fű.

Borítókép: Peremartoni Krisztina a meséről a Szélesvásznú történelem szombat esti epizódjában (Fotó: Hír Tv)

 


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.