A Kultúra.hu oldal most egy részletes, képes anyagban mutatja be a legkülönlegesebb műtárgyakat. Az összeállításból megtudjuk, hogy a Magyar Géniusz vándorkiállításon 67 intézmény 154 történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgya mesél a látogatóknak a múltról úgy, hogy az adott településre, múzeumra leginkább jellemző műtárgyakat vonultatja fel. A kiállítás térben és időben is nagy távlatokat ölel fel, hiszen legrégebbről származó darabja egy 18 millió éves ipolytarnóci levéllenyomat, míg az utolsó az 1989-es Páneurópai Piknikre készült póló.
E sokféle, egyedi és közösségi értékeket képviselő tárgyakból áll össze végül az a kép, amely felvillantja a magyar kulturális örökség mozaikjait, s amelynek tekintélyes részét a vidéki múzeumok őrzik.
A Kultúra.hu oldal ezekből a kincsekből vesz sorra jó néhányat. Megismerkedhetünk többek közt a tatai Kuny Domokos Múzeum lovas katonai bronz díszálarcával, amely a Kr. u. II–III. századból származik.
A debreceni Déri Múzeum jóvoltából látható az a Kárpát-medencében egyedülálló lelet, amely egy avar kori sírból származik, s amely az első teljesen aranyveretes párta.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum különösen értékes lelete a X. századi, honfoglalás kori csengelei hajfonatkorong. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumnak köszönhető az a hegyközi festett láda, amely a sátoraljaújhelyi asztalosmesterek színvilágába is betekintést ad.
Különleges Petőfi-portréval képviselteti magát a kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeum: Aknay János egy 1973-as, Petőfi születésének 150. évfordulójára készített, falemezre festett olaj-, pasztellképével.
Az összeállítást ITT böngészheti végig.
A Magyar Géniusz vándorkiállítás Kecskeméti bemutatását követően Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely következett. Augusztus végéig Egerben látható, szeptembertől Szekszárdon, 2023 végén pedig Budapesten.
