A jegybank 2020-ban kezdte el kortárs gyűjteménye építését, elsősorban a magyar geometrikus absztrakt és a neoavantgárd irányzat művészeire fókuszálva, akik a hatvanas-hetvenes években együtt haladtak a világ legprogresszívabb irányzataival. A gyűjteményezés azóta kiegészült a középgenerációs és a legfiatalabb korosztály munkáival.
A tárlat anyaga a Pesti Műhely alapító tagjaira koncentrál, akik 1971 és 1988 közt szitanyomó tevékenységgel foglalkoztak, és a korszak meghatározó művészeti közösségét alkották. A Pesti Műhely minden tagjától (Bak Imre, Fajó János, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Mengyán András és Nádler István) több fontos alkotás is szerepel a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményében, ezekből válogatott Sárvári Zita kurátor, kiegészítve a Fajó Alapítvány saját anyagával és kölcsönzött művekkel.
A divíziónak nincs saját kiállítótere, de folyamatosan keressük a lehetőséget, hogy gyűjteményünket láthatóvá tegyük a nagyközönség számára is. Az MNB gyűjtemény nemzetközi bemutatása nemcsak a bank, hanem az ország imázsát is pozitívan befolyásolja
– hangsúlyozta Hamvai Kinga, a gyűjtemény gondozásáért felelős MNB Arts and Culture divízió vezetője.
A Fajó Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint óriási öröm és nagy siker, hogy Fajó János és a Pesti Műhely története végre eljuthat a nagyközönség elé. –Alapítványunk ugyan csak Fajót képviseli, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Pesti Műhely alkotó közösségét együtt tudjuk bemutatni, mert ezen művészek jelentősége hazánkban is mostanában kerül a helyére, és bízom benne, hogy ezzel párhuzamosan a kínai közönség előtt is hasonló sikereket fognak elérni.
A kiállítás-sorozat nagyban hozzájárul ahhoz a célunkhoz, hogy Fajó még jobban beágyazódjon a nemzetközi szakmai közéletbe, és bízunk benne, hogy az anyagot a későbbiekben Európában is be tudjuk majd mutatni.
– nyilatkozta a kiállításról Váradi Mátyás, elnök.
A kiállítás címe összetett szimbólumokra épül. Az út az, amit a Pesti Műhely tagjai bejártak pályájuk során, és amit most a műalkotások megtesznek. A szitanyomás technikája a selyemúttal került be Európába. Az út alapvetően az élet gyakori metaforája, mely arra emlékeztet bennünket, hogy nem a cél a legfontosabb. Az út maga a fejlődés – mondta el a kiállítási koncepcióról Sárvári Zita, a kiállítás kurátora és a Fajó Alapítvány művészeti tanácsadója.
Az MNB Arts and Culture által gondozott gyűjtemény missziója: a hazai közönség mellett külföldön is láthatóvá tenni az MNB kortárs gyűjtemény anyagát. A kiállítássorozat Kína számos nagyvárosában augusztus 19-től szeptember 17-ig lesz látható.
A Pesti Műhelyről
A Pesti Műhely tevékenysége 1971-ben indult, amikor Bak Imre, Fajó János és Nádler István képzőművészeti alkotói közösségi programot dolgozott ki, amelynek a vizuális környezet fejlesztése volt a célja. Aktivitásuk a reklámgrafikától az öltözködésen át a várostervezésig terjedt. Hangsúlyozták a sokszorosítás fontosságát. Célként határozták meg a művészet demokratizálását, az alkotások reprodukcióinak terjesztését. 1973-ban egy Benczúr utcai szenespincében szitanyomó műhelyt létesítettek, innentől nemcsak alkotócsoportként, hanem kiadóként is működtek.
Az általuk használt szitanyomó gépet a hozzájuk csatlakozó, eredetileg mérnökként végzett Mengyán András tervezte és rakta össze, szitázó szövetként pedig vásározó asszonyoktól szereztek be kelméket, kendőket, selymeket.
Szín- és formakísérleteket folytattak. Gyakran szitanyomatokon próbálták ki azt a kompozíciót, amit utána festményeken megalkottak, máskor festményeik variációit készítették el szitanyomásban. Saját művészi munkáik mellett az Európai Iskola nagymesterei és az orosz avantgárdok munkáiból készítettek nyomatokat. A 20. század első felének haladó hagyományait kívánták életben tartani és továbbvinni.
A Pesti Műhely az edukatív, kortárs művészet területén ismeretterjesztő funkciót is betöltött, mert a Népművelési Intézetben dolgozó Bak Imre segítségével megteremtettek egy kis galériahálózatot.
A Józsefvárosi Galéria volt ennek a zászlóshajója, ahol nagyon intenzív kiállítói tevékenységet folytattak, saját munkáikat is ott tudták először bemutatni.
A szitanyomatokat könnyű volt szállítani, így rendszeresen benyújtották őket nemzetközi grafikai biennálékra, és segítségükkel hírt tudtak adni magukról a vasfüggönyön túlról, egy kelet-közép-európai országból. A szitanyomás egy olyan univerzális művészeti nyelv, ami látványos és közérthető, a világ minden táján ismert technika, és eredetileg Kínából indult útjára.
A helyszínről, a Liu Haisu Művészeti Múzeumról:
Az 1995. március 16-án nyitott Liu Haisu Művészeti Múzeum kiállításoknak ad otthont, akadémiai kutatásokat támogat, edukatív funkciókat lát el, és elősegíti a kultúrák közötti átjárásokat. Magyar művészetet sem először láthat itt a kínai közönség, korábban a KOGART gyűjtemény már bemutatkozott a falai közt. A sanghaji székhelyű nemzeti intézmény névadója, Liu Haisu a modern művészeti oktatás úttörője Kínában. Elismert alkotóként a művészetnek, az oktatásnak és az innovációnak szentelte életét és gazdag gyűjteményét, értékes műalkotásait – különböző kínai dinasztiákból származó festészeti és kalligráfiai munkákat – idős korában az országnak ajándékozta. Ebből az adományból jött létre a Liu Haisu Művészeti Múzeum állandó gyűjteménye.
Borítókép: A Fajó Alapítvány egyik kiállítása (Forrás: Facebook)
