Szabadidőnkben beültünk egy helyi táncos-zenés-prózai rendezvényre, ahol az előadás végén semmilyen tetszésnyilvánítás nem volt: a függöny legördült, a közönség pedig hazament. No, ez a mi fellépésünkkor nem így volt: hangos bekiabálásokkal, ovációval, tapssal köszöntötték a művészeinket. Három ráadással készültem, ami – a közönség reakcióját figyelve – épp, hogy elég volt
– mesélte örömmel élményeikről Mihályi Gábor.
A társulat felfokozott várakozással készült az útra, tagjainak többsége még soha nem járt a távol-keleti országban. Már maga a helyszín is inspiráló volt, s nagyon jó hangulatban telt el a közel tíz nap. Az eredményes bemutatkozás nyomán az együttműködés folytatása is szóba került, de ennek részleteiről még korai beszélni – jegyezte meg a MÁNE vezetője.
– A hivatalos program mellett egy kicsit belepillanthattunk az ottani világba. Jó tíz éve jártam Kínában utoljára, s a nyugati jellegű urbanizáció változásait nem tudtam követni. Ezt kicsit szomorúan konstatáltam, mivel őrületes tempóban alakul át az a régi Kína – a kisebb házak sora, az utcán zajló élénk élet –, amit filmek, regények alapján elképzeltünk, s így is élt bennünk – mesélt személyes benyomásairól.
Mint elmondta, útjuknak igazi színfoltja volt a nagy fal felkeresése; az egyik szabadnapjukon vitték oda a vendéglátóik őket busszal. A kreatív magyar táncosok az évezredes köveken perdültek táncra, s mielőtt a biztonsági őrök megjelentek volna, már videóra is vették a rögtönzött szatmári produkciót.
Az őrök is csupán hivatalból tettek megjegyzést, a szívük mélyén maguk is élvezték a látványt. A videó azóta bejárta a világot, a mai napig több mint kétmillióan tekintették meg – számolt be a magyar együttes sikeréről Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!