Idén először az Építési és Közlekedési Minisztérium rendezi a Kulturális örökség napjai programsorozatot, amelyben olyan, a hétköznapokban zárt épületek nyitják meg kapuikat, mint a Sándor-palota, a Belügyminisztérium Széchenyi téri szakasza, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal vagy a mosonmagyaróvári Habsburg-kripta. Látogathatók lesznek várak és kastélyok, valamint több városháza is – sorolta a programokat az építészeti államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy a több mint harminc éve Franciaországból indult kezdeményezéshez idén ötven ország csatlakozott. Magyarország a kezdetek óta részt vesz az eseményen, amelynek célja ráirányítani a figyelmet az épített örökségre.
Lánszki Regő szerint a nemzeti kultúra részét képező pótolhatatlan épületeket, műemlékeket és alkotásokat tisztelettel és szakértelemmel kell megóvni. – Az idei mottó, a Velünk élő örökség arra hívja fel a figyelmet, hogy műemlékeink és történeti épületeink a mindennapjaink része, meghatározzák identitásunkat, közérzetünket, és bepillantást engednek elődeink gondolkodásába és életmódjába – hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy ezért valamennyiünk közös érdeke és felelőssége ezen épületek megőrzése, karbantartása.
Hasznosítás nélkül nincs érdemi műemlékvédelem
– jelentette ki Lánszki Regő, kiemelve, hogy
az ősszel a parlament elé kerülő törvényjavaslat a műemlékek vonatkozásában megteremti majd az egységes szemléletű országos műemléki rendszert, ennek részeként 2025-ig elkészül a teljes műemléki felülvizsgálat.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta, hogy az idén száz éve, 1923. szeptember 15-én átadott levéltári épületben felnőtteknek és gyerekeknek szóló programokkal is készülnek. A raktári ajtók kinyílnak a látogatók előtt, lesznek épületséták, előadások az intézményben őrzött iratokról, kincsekről, ismeretterjesztő előadás a családfakutatásról. A látogatók megismerhetik az épületben őrzött címereket, pecséteket és okleveleket. A gyerekeket egyebek mellett kézműves-foglalkozás várja.
Szabó Csaba elmondta azt is, hogy az idén 300 éves fennállását is ünneplő Magyar Nemzeti Levéltárban olyan, a magyar nemzeti identitás szempontjából meghatározó kincseket őriznek ezer éve, mint például az Aranybulla, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait.
Borítókép: Szemben a Magyar Nemzeti Levéltár díszes, historizáló épülete a budai Várban (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)
