Ráth György (1828–1905), az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója 1901-ben vásárolta meg a Városligeti villát, amit feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Ráth minden javát feleségére, Melcsiczky Gizellára hagyta.
Ő ajándékozta végül az Iparművészeti Múzeumnak a gyűjteményt
azzal a kikötéssel, hogy
Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak.
”
A zenetörténész ezúttal a Ráth György-villában tartott szubjektív tárlatvezetést az állandó kiállításban és az Iparkodjunk! című időszaki tárlatban. Az Iparkodjunk! című sorozat nyitó kiállítása a múzeum két önálló, jelentős műtárgyakkal rendelkező gyűjteményét mutatja be: a Könyvtárat és az Adattárat.
Más múzeumoktól eltérően az Iparművészeti Múzeumban ezek egyike sem pusztán segédgyűjtemény.
Mindkettő az intézmény alapítása óta gyűjti a nemzetközi és hazai iparművészet legjelentősebb könyveit, hagyatékait, papíralapú műtárgyait és dokumentumait.
Bősze Ádám rögtön a tárlatvezetés elején leszögezte: valóban szubjektív lesz.
Az előre meghirdetett egy óra helyett másfél órán át kalauzolta az érdeklődőket a szecesszió világába saját szakterületein, a zenetörténeten és az antikváriusi munkán keresztül.
A Ráth-villa kiállításainak felépítését követve mesélt az angol, francia és osztrák szecesszióról, valamint azokról az azóta is meghatározó zenei változásokról, amelyek ebben az időszakban következtek be többek között Mahlernek, Debussynek, Ravelnek köszönhetően.
Természetesen a magyar szecesszióra is kitért a zenetörténész.
Bartók Béla és Kodály Zoltán első kompozícióinak kottagrafikáját, illetve a borítórajzát a szecesszió fontos alakjai készítették:
Kozma Lajos vagy pedig Bartók unokatestvére, Voit Ervin egykori hegedűművész. Utóbbi gerincproblémája miatt hagyott fel a zenéléssel, és az iparrajz iskolában kezdett el oktatni, valamint könyveket, folyóiratokat illusztrálni. Bartók első nyomtatásban megjelent műveinek a címlaprajzát is ő készítette el az 1900-as évek elején, és ezek parádés szecessziós alkotások voltak, magyar népi motívumokkal.
Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető a gimnázium elvégzése után ferences szerzetesként a Ferences Teológiai Főiskola hallgatója volt, majd zenei tanulmányait a Zeneakadémia zenetudományi szakán végezte többek között Kroó György és Komlós Katalin irányítása alatt.A Magyar Nemzetnél zenekritikusként, a Magyar Televízióban riporterként, műsorvezetőként kezdte pályáját. Számos klasszikus zenei koncert televíziós és rádiós házigazdája volt, majd a tv2-nél, a Duna Televíziónál dolgozott. Társalapítója a Gramofon című zenei szaklapnak és a Bősze Ádám Zenei Antikváriumnak, 2010-től a Magyar Antikváriusok Egyesületének elnöke. 2008 és 2023 között a Bartók Rádió Muzsikáló reggel és Muzsikáló délután című adásainak műsorvezetője volt, emellett a New York-i Metropolitan Operaházból, illetve a Bayreuthi Ünnepi Játékok előadásairól sugárzott élő operaprodukciók kommentátora. A 2014-ben indult Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor, valamint a MüpArt Classic, a Kultikon és a Hétvégi belépő adásainak műsorvezetője.
A szubjektív tárlatvezetések programsorozata folytatódik, érdemes figyelemmel kísérni az Iparművészeti Múzeum és a Ráth György-villa honlapját is.
Borítókép: A tárlatvezetés valóban szubjektív volt (Fotó: Iparművészeti Múzeum)
