A Magyar jazz napja Zsoldos Béla, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ütőhangszer oktatójának ötlete nyomán indult útjára, első helyszíne a Sziget fesztivál volt, ahol 14 órán keresztül szólt jazz kétszáz fellépővel. A rendezvény azóta bejárta az országot, idén 15. alkalommal rendezik meg az ünnepi koncertsorozatot, amelynek a Magyar Zene Háza ad otthont. A rendezvény célja eljuttatni a műfaj legsikeresebb, legjobb hazai és nemzetközi előadóit, szólistáit a szélesebb közönség elé, bemutatkozni a fesztiválok többezres nézőserege előtt, szemben a klubkoncertek sajátos, a műfajra jellemző, az előadó és a közönség közötti kapcsolatra épülő előadásmódjával. A nyolc-tíz órás koncert, évente hatvan-nyolcvan fellépővel, az egyik legnagyobb hazai eseménye a műfajnak.
A korábbi években többezres nézősereg hallhatta a Budapest Jazz Orchestra és George Duke, az In Line és Dennis Chambers, a László Attila Band és Tommy Campbell, a Morgan Workshop és Billy Cobham, a Modern Art Orchestra, a Dresch Quartet, a Balázs Elemér Group és még sok más, kiváló jazzformáció koncertjét. E rendezvénnyel a műfaj önállóan képviselteti magát a legnagyobb hazai fesztiválokon, s így hívja fel a figyelmet a jazz értékeire és a hazai előadók, zeneszerzők jelentős művészeti tevékenységére.
Az ötletgazda, Zsoldos Béla korábban úgy fogalmazott: azért fontos ez az esemény, mert sokan a nézők közül egy ilyen fesztiválon kerülnek közelebb a jazzhez.
Jazzünnep a Magyar Zene Házában
Az ünnepi koncertsorozat idén is birtokba veszi a Magyar Zene Házát. A programsort az elsősorban instrumentális jazzt játszó Symbiosis 5 koncertje nyitja. Tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Bartók Béla Konzervatóriumban folytatott tanulmányaik során találkoztak, és mára valamennyien aktív közreműködői a magyar jazzéletnek. 2020-as megalakulásuk óta koncerteznek hazai és külföldi helyszíneken, valamint számos nemzetközi verseny fődíját is megnyerték. Zenéjüket erősen átitatja a modális és a kortárs jazz, de sok más zenei elemet is előszeretettel alkalmaznak saját szerzésű dalaikban.
Ezután a Mozes & Kaltenecker duó zenél majd, amely formáció közös lemeze 2022 őszén jelent meg Futurized címmel, a BMC Records gondozásában. Műsorukban a jazz és az improvizáció találkozik a Kraftwerket idéző elektronikus hangzásokkal, a Pink Floyd-os pszichedelikus álomvilággal, vagy akár egy Elton John-feldolgozással, ami összességében progresszív kamarazenei art popként is leírható. A Mozes & Kaltenecker elnyerte az Év együttese díjat, lemezük pedig az Év albuma díjat a Jazzma közönségszavazásán 2022 decemberében.
Őket követi a tavaly 30 éves jubileumát ünneplő Fusio Group. Szendőfi Péter zenekarvezető saját szerzeményei a fúziós jazz kategóriába sorolhatók. 2005-ben eMeRton-díjat kaptak az év jazzegyütteseként. Számtalan hazai koncertsorozatuk volt, és számos külföldi fesztiválon is részt vettek. A Geröly Tamás dobos-ütőhangszeres köré szervesülő Geröly Space Sextet koncertjét követően a Szőke Nikoletta Jazzplosion lép színpadra, a programsorozatot pedig a 60 éves jubileumát ünneplő Studio 11 zárja.
Szőke Nikoletta: Hullámzó a jazz népszerűsége, most nincs a csúcsponton
A montreux-i jazz énekverseny győztes, Junior Prima díjas Szőke Nikoletta az ország egyik legnépszerűbb jazzelőadója. A hazai koncerttermek mellett lépett már fel New Yorkban, Tokióban, Londonban és Berlinben is, énekelt többek között Bobby McFerrinnel, Kurt Ellinggel és Gregory Hutchinsonnal. Eddig hét szólólemeze jelent meg, a Moonglow címmel kiadott legutóbbinak a Grammy-díjas Helik Hadar volt a producere. Új formációja (Fekete-Kovács Kornél – trombita, László Attila – gitár, Barcza Horváth József – nagybőgő, Balázs Elemér – dobok) egy igaz szupergroup, tagjai mindannyian a magyar jazz meghatározó egyéniségei közé tartoznak. Az énekesnő ezzel a formációval lép a Magyar Zene Háza színpadára a Magyar jazz napján.
Szőke Nikolettát a koncert előtt többek között arról kérdeztük, milyen ma a jazz reputációja Magyarországon. – Én úgy látom, hogy a jazz népszerűsége hullámzó, és most nem érzem azt, hogy a csúcsponton lennénk, voltak ennél már erősebb korszakai is. Egyrészt, a húsz évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor elkezdtem énekelni tanulni, a zenei igényesség, a zenei műveltség jóval alacsonyabb szinten van, s eközben a jazz egy sokkal kevésbé fogyasztható irányba kezd el menni. Rengeteg olyan zenekar van, ami nem közönségbarát zenét játszik – fogalmazott az énekesnő.
Mint mondta, vannak olyan művészek – ide sorolja saját magát is –, mint mondjuk Sárik Péter, akik a közönségnek játszanak. Ezt nagyon fontosnak tartja, hiszen végső soron az a cél, hogy minél többen menjenek el a koncertekre és jól szórakozzanak. Szerinte az, hogy egy előadó közben kiteljesedik a színpadon, evidens, hiszen ez az életük, ehhez értenek, de ez másodlagos.
Hiába jó és magas szintű egy zene, ha nem hallgatják az emberek, ha nincs, aki befogadja. Elengedhetetlen, hogy nyitottak legyünk. Nekem ez nem megerőltető, mert mindig is szerettem a könnyedebb műfajokat. Cigány muzsikus dinasztiából jövök, az egész családomban természetes volt, hogy a zenével szórakoztatunk.
A jazz az elit és a zenei szakma szórakoztatására szorítkozik?
− Nem szeretem az elitizmust. Szerintem az igazán nagyok képesek arra, hogy egyszerre valósítsák meg azt a kettőt, hogy a szakmai színvonal mellett sokakat meg tudjanak szólítani. Ez sikerült Chick Coreának a Spain című dalával, és egyéb latinos szerzeményeivel, amelyekkel visszanyúlt a gyökereihez, de sikerült Herbie Hancocknak is a Cantaloupe Islanddel, vagy Bobby McFerrinnek a Don’t Worry Be Happyvel. Itt nem középszerű zenészekről beszélünk, hanem olyanokról, akiknek megkérdőjelezhetetlen a szerepük a jazzben, mégis olyat tudtak csinálni, ami egyszerre valósítja meg a kettőt: a szórakoztatást és a szakmailag magas szintet. Nekem is ez a célom.
− fogalmazott a Junior Prima díjas énekesnő, mikor arról kérdeztük, mit gondol arról, hogy a jazz elit műfaj, hozzátéve, „onnantól, hogy színpadra lépünk, egyszerűen nem magunknak játszunk, hanem a közönségnek”.
Szőke Nikoletta nemrég alakította meg új formációját, a Szőke Nikoletta Jazzplosiont olyan nagyszerű zenészekkel, mint Fekete-Kovács Kornél, László Attila, Barcza-Horváth József és Balázs Elemér. Arról, honnan jött az új zenekar alapításának ötlete, így mesélt: – Körülbelül hat éve írok magyar nyelvű populárisabb dalokat, ezeket és a korábbi jazz sztenderdeket is játszottuk a koncerteken, és
valahogy azt éreztem, hogy a kettő kezd különválni egymástól, hogy nem annyira férnek meg a saját szerzeményeim a hagyományos mainstream jazz mellett.
Új kapuk nyíltak meg, nagyon élvezem az alkotást, és nem korlátozom magam műfajilag sem, mert sokféle zenét hallgatok, egy csomó minden inspirál, és ezek mind megjelennek valamilyen formában a saját daloknál.
A saját számos zenekara popzenészekből áll, a Jazzplosion pedig jazz-zenészekből. Ez utóbbinál, mint mondta, nem az volt a cél, hogy session zenészek lekísérjék, fontos volt, hogy mindenki hozzátegye a saját egyéniségét, világát.
Ebben a formációban kamaramuzsikálás valósul meg, karakteres, nagy fajsúlyú előadókkal. Másfajta megszólalást szerettem volna – sokáig zongorakísérettel énekeltem –, egy pregnánsabb, erőteljesebb hangzást, így a gitár lett az egyik főszereplő. Nagyon megtisztelő, hogy igent mondtak a tagok, hiszen ők tényleg csak azt vállalják el, amiben hisznek, és amit szívvel-lélekkel tudnak csinálni.
