Belső vizsgálat indult a Nemzeti Színházban a tragikus baleset ügyében

Még a héten visszaépítik a Nemzeti Színházban a nagyszínpadra a Rómeó és Júlia díszletét, hogy a vizsgálatok számára modellezzék, mi mehetett félre a tragikus estén, a két színész balesetét megelőzően – mondta a Magyar Nemzetnek Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. A színház saját vizsgálata a rendőrségi nyomozással párhuzamosan folyik majd, hogy utána tudjanak járni, mi miatt nem sikerült az a mozdulatsor, amit a két megsérült színész előtte már legalább százszor megcsinált több tucat sikeres előadáson.

2023.08.26. Budapest Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzeti Színház igazgatója. Magyar Nemzet/Éberling András Fotó: Éberling András

– Az ön által bejelentett lemondás után sorra érkeznek a bátorító üzenetek a magyar kulturális élet szereplőitől. Ez hogyan érinti önt?
– Megható, hogy ilyen komoly, saját szakterületükön belül elvitathatatlanul meghatározó személyiségek, művészek, igazgatók jelzik nekem szinte az egész kulturális életből, hogy támogatnak, és fontos volna, hogy maradjak. De legalább annyira megható az a sok száz e-mail és sms, amelyek közül sokról azt sem tudom, ki küldi. 

Szívmelengető, hogy ennyien szurkolnak a színháznak és nekem Budapestről, a külhoni területekről, vidékről és külföldről egyaránt, és jelzik azt, mennyire fontosak vagyunk.

Ma kaptam meg azt a támogató levelet, amelyet a társulat döntő többsége aláírt, s ez komoly visszajelzés számomra. A balesettel kapcsolatban egy ugyanilyen felemelő részletet szeretnék megemlíteni: szeretném ezúton is a köszönetemet kifejezni a baleset estéjén a helyszínen lévő belgyógyász doktornőnek, Balázsovics Juditnak és Markó Csanád rezidensnek, akik a két színész zuhanását követően azonnal felsiettek a színpadra, és végig segédkeztek. Nélkülük lehet, hogy másképp alakulnak a dolgok, csodálatos emberek. Ez az, amire azt mondom, hogy hiszek abban: ilyen emberekből áll össze ez az ország, és az ilyen emberekről kell előadást és filmet csinálni.

– Bizonyos előadó-művészeti területeken a munkaszerződés része egy felelősségvállalási nyilatkozat is. A színházi életben ezt nem tervezik bevezetni?
– Gondolkozunk rajta, van olyan színház, ahol ezt már alkalmazzák is, ahol aláíratják, hogy a színész saját felelősségére csinál bizonyos mozdulatokat vagy jeleneteket. Eddig nálunk nem volt ilyen, de most átgondoljuk az egész repertoárt: nem csak ennek az előadásnak az esetleg problémás részein próbálunk majd javítani, hogy mindent még biztonságosabbá tegyünk. 

Hangsúlyoznám, hogy ezek a színészek a most félresikerült mozdulatsort már százszor megcsinálták, több tucat sikeres előadáson. Ezzel együtt minimalizálni kell a kockázatot, és ezért az egész repertoárunkat átnézzük. 

Miközben persze tudom, hogy bizonyos dolgok kivédhetetlenek: egy olyan süllyedő-emelő rendszerben, ahol ötméteres szintkülönbség is van, mint amit a mi színpadtechnikánk is tud, ahol majd hetven önálló süllyedő elem van, ott mindegyikre korlátot tenni nem lehet. A színház veszélyes üzem, és százszázalékosan nehéz kizárni az ilyen eseteket. És fájó dolog, hogy ilyenkor csak a színészekről beszélnek, hiszen halálesetek is előfordulnak: például a műszakosok között, róluk is beszélni kellene. Ilyen a színház, a cirkusz, az ember kockázatot vállal, és többek között ezért is szereti a közönség: ott vagyok azzal az artistával odafönn, és én repülök vele, vele azonosulok. És kell a kockázatérzet a katarzishoz. Viszont minimalizálni kell a veszélyforrásokat.

– Felmerült, hogy a Rómeó és Júlia díszleteivel kapcsolatban többen jelezték: kockázatosnak tartják.
– Hozzám ez nem jutott el. Most kiderült, hogy a színészek között volt olyan, aki a főpróba hetében, tehát még két éve jelezte a műszaknak, hogy van egy rész, amit lehet, hogy alakítani kellene, de a vasfüggöny adottságai miatt ezt nem lehetett megtenni. Hozzám nem jutott el akkor ez az információ. Úgy érzem, sokan kihasználják most ezt a helyzetet, és nemtelen támadást indítottak a színház és a személyem ellen. 

Azt gondolom, hogy a szokásos viszálykodásnak most nincs itt az ideje.

Borítókép: Vidnyánszky Attila, a Magyar Nemzeti Színház vezérigazgatója (Fotó: Éberling András)