Öt festmény, amely megidézi az ünnep hangulatát

A karácsony mára nemcsak Jézus születése, de a család és a szeretet ünnepévé is vált. Az évszázadok során ez a változás a képzőművészetben, azon belül a festmények témáiban is jól nyomon követhető. Sokáig Jézus születéséhez kötődő bibliai témák jelentek meg az ünnepkörhöz kapcsolódó képeken, majd – ahogy ez a jeles alkalom egyre inkább családi ünneppé is alakult – egyre több meghitt, családi pillanatokat megörökítő festmény is született. A most következő válogatásban mindkét téma megjelenik.

Fotó: wikipedia

3. M. S. mester: Jézus születése

M. S. mester: Jézus születése (Forrás: Wikipédia)

A csak monogramjáról ismert középkori magyar festőművész 1506-ban készült alkotása az egykori Hontszentantal (mai nevén Antol) római katolikus templomában csodálható meg. Jézus ezen az alkotáson nem egy öntudatlan, újszülött csecsemő vonásait, hanem az ígért megváltó Krisztust testesíti meg. A festőt – aki fontos szerepet szánt a kompozíciónak és a jelképeknek – többi művéhez hasonlóan ezúttal is a történet lelki tanulságai ragadták meg. 
Az aranyszínű háttér bal felső részében két bibliai hegy, a Golgota és a Mórija látható. A kisded Jézus ezek alján jelenik meg, így születése mellett a kép már a megváltó áldozatra is utal. Megáldja Máriát és Józsefet, ami a lelki születés csodájára utalva lelki rokonságukat teszi nyilvánvaló a szemlélő számára. A Madonna arca sem az anya, sokkal inkább a hívő ember vonásait tükrözi. A mögüle előbukkanó, jóval idősebbnek ábrázol József arcán az élettapasztalat nyomai láthatók, a személyisége azonban éppoly békés és szeretetteli, mint Máriáé. A kettejük által sugárzott békés, szeretetteli légkör a teljes festmény hangulatát meghatározza.

4. Rippl-Rónai József: Karácsony

Rippl-Rónai József: Karácsony 1903 (Forrás: Wikipédia)

A posztimpresszionizmus és a szecesszió egyik legkiválóbb magyar képviselője, Rippl-Rónai József a modern magyar festőművészet egyik vezéralakja volt. Alkotásit a gazdag színvilág, az erőteljesen stilizáló vonaljáték és a dekoratív ábrázolásmód jellemzi.
A Karácsony című, komor hangulatú festményen – amely egy teljes szobabelsőt mutat, és a kaposvári ház egy részletét bemutatva megidézi az alkotó számára kedves személyes tárgyait is – megjelenik az éppen levelet író felesége, Lazarine Baudrion, valamint az indulni kész édesanyja is. Az idős hölgy alakja a jól megtervezett kompozíció szerves része, fekete foltjaival megtöri a festmény világosabb, élénkebb részeit. A festő fantáziáját láthatóan megragadta az a hatás, amely ezek kontrasztjából adódik. A színes kendő, az élénk bútorok, a filodendron életteli zöldje, a csillogó díszek enyhítve a komor hangulatot, egységgé olvadva idézik meg a karácsonyi hangulatot.

5. Csók István: Züzü karácsonya

Csók István: Züzü karácsonya (Forrás: Wikipédia)

1909. december 21-én született meg a festő hőn szeretett kislánya, Júlia, akit Züzüként becézett. Innentől kezdve a Párizsból hazaköltöző művésznek nemcsak az élete változott meg, de témái is sokkal meghittebbé, személyesebbé váltak: többnyire családi életképeket alkotott. Ez olyannyira jellemzővé vált, hogy Csók István festészetén belül meg is különböztethetünk egy úgynevezett Züzü-ciklust (1910–1925), amely 13 alkotást foglal magában. Ezek az alkotások, amelyektől a szerző a legnehezebben vált meg később.

Ezen az 1914-ben készült festményen – amely magán hordozza a szerzőre jellemző, éles kontúrokat kerülő, foltokban dolgozó bravúros ecsetkezelés nyomát – a karácsonyfa egy meghitt, bensőséges, családias légkört teremt. Az élénk, üde színeknek és a kedves játékoknak köszönhetően egy varázslatos mesevilág kel életre előttünk, amely egy kislány karácsonyi élményeibe enged bepillantást.

Borítókép: Rippl-Rónai József: Karácsony 1910 (Forrás: Wikipédia)