Az advent latin eredetű szó, megérkezést, eljövetelt jelent.
Az adventi időszak maga a várakozás és a reménykedés, a Jézus Krisztus megszületésére való készülődés felemelő időszaka. A gyermek még az ajándékozás élményét várja, és amilyen kíváncsi és izgatott, már hetekkel karácsony előtt készül az ünnepre. Egy németországi kisfiú, Gerhardt Lang is ezzel a felfokozott várakozással volt az ünnep iránt, amikor édesanyja egy ötlettel állt elő. Egy kartonlapot huszonnégy egyforma mezőre osztott, és mindegyikhez egy csokoládét rendelt.
A gyermek mindennap egy bonbont csippentett le karácsony napjáig erről a tábláról. Felcseperedve a fiú eldöntötte, hogy ezzel a családi szokással más gyermekeket is boldoggá fog tenni. Az általa kitalált adventi naptárral később gyárak sora kezdett foglalkozni.
Korábban a keresztény családok az adventi várakozást naponta bibliai képek kiakasztásával jelezték, vagy krétával vonalakat húztak a falra szentestéig.
Az első nyomtatott adventi naptárat Gerhardt Lang készítette, a későbbi kis ablakos változatot is ő kezdte el gyártani.
A huszadik század elején igazi sikervállalkozássá vált az adventi naptár, amely szerte Európában elterjedt.
Ebben az időszakban még bibliai idézetek bújtak meg az ablakok mögött. A harmincas években Langnak be kellett zárnia a nyomdáját, de addig harminc különböző dizájnnal tervezett naptárat készített el.
A második világháború nem kedvezett ennek az üzletágnak sem, a kartonpapír ugyanis ebben az időben hiánycikk volt. A háború lezárásáig kellett várni, hogy azután újrainduljon az iparág. Az ötvenes évek végén, 1958-ban alakult csak ki a csokit rejtő kalendárium.
Amerikában akkor lett igazán népszerű az adventi naptár, amikor Eisenhower elnök unokáival lefényképeztette magát és a képből készítette el a várakozás kalendáriumát.
A Guinness rekordok könyve szerint a világ legnagyobb adventi naptárát 2007-ben építették a londoni St. Pancras vasútállomáson. A gigantikus naptárral egy felújítás után az állomás újranyitását ünnepelték meg.
