Képregény az anyanyelve

A Budapest angyala, a Puskás, majd A kivarrt című képregény sikere után Futaki Attila képregényrajzoló ismert lett itthon is, mert külföldön már nagyra becsülik szakmájában. Vezetésével legutóbb a magyar rockzene történetét mesélik újra a képregény kockáinak segítségével, a hatvanas évektől a kétezres évekig.

Fotó: Facebook

A Kultúra.hu cikkében olvashatjuk, hogy a Békéscsabáról származó képregényrajzoló, Futaki Attila  története sok szempontból megegyezik a hőseiével. Fogalmazhatnánk úgy, hogy megvalósította az amerikai álmot, de akár úgy is, hogy a szenvedélyének akart élni, amely a rajzolás. Történetei nekünk és rólunk is szólnak. Ilyen a legújabb projektje, a Magyar rocktörténet is, amelynek első kötete nemrégiben jelent meg. 

A képregény a magyar rockzene történetét meséli el (Forrás: Facebook)

A képregényrajzoló története

Mint írják, a képregény megadja azt a szabadságot, amit más felület kevésbé: egyszerre mozdulatlan és nyüzsgő, időt enged a részletek megszemlélésére, de sodortathatjuk is magunkat a történettel. A képregényt az utóbbi időkben nemcsak szuperhőstörténetek elbeszélésére vagy regényadaptációra használják, hanem arra is, hogy a múltat megfejtsék. Futaki Attilának szinte anyanyelve a képregény, jellegzetes stílusát világszerte ismerik. Dolgozott a Disney-nek, ő felelt a Percy Jackson című sorozatért, később saját munkái is megjelentek franciául, Alexis Nolent képregényíróval pedig A kivarrt című képregény a közös munkája. Jellemző rá a sötét, sejtelmes, noirszerű világ. A Magyar rocktörténet ötletgazdájaként Kántor Mihályt kérte fel szövegírónak, a négy évtizednyi történet feldolgozása négy rajzoló feladata lett. A fiktív Pallaghy Karcsi nyomába eredhetünk, hogy kocsmáról próbaterembe, próbateremből koncertre járjunk, és fedezzük fel a hazai rockzenét. Mint a cikkben írják: képkockái kézjegyszerűek. Ha egyszer valaki megnéz egy általa rajzolt képregényt, az összes többit is felismeri majd.

Amerikai és francia stílus

Futaki Attila mindkét, az amerikai és a francia munkastílust is megtapasztalta.

A kivarrt című képregény Magyarországon is megjelent; először folytatásokban az Előretolt Helyőrség nyomtatott változatában, később könyvként. Magyarországon akkor kezdett ismertebbé válni, amikor a hazai vonatkozású képregényei megjelentek. A Budapest angyala 2017-ben, az ’56-os emlékév apropóján debütált. Ebben is hangsúlyos szerepet kapnak a hétköznapi emberek: a forradalom történéseihez egy Amerikába emigrált magyar, Angyal János visszaemlékezései révén juthatunk közelebb. A Puskás című képregénye a világhírű magyar focistának azt az arcát szeretné megmutatni, amely a legenda mögött húzódik. Életvidám kispesti srácként mutatja be a futball-legendát, aki valami nagyot hozott létre.

A Kultúra.hu cikkében olvashatjuk, hogy Futaki Attilának erős víziója volt a Magyar rocktörténettel kapcsolatban. 

Megírására Kántor Mihályt kérte fel. Az általa írt szöveget kellett összhangba hoznia a rajzolókkal, de az is szempont volt, hogy a történet és a vizualitás tónusaiban is illeszkedjen az adott évtizedhez.

A hatvanas évek kimértségét, a hetvenes évek lázadását, a nyolcvanas évek enyhülését, majd a kilencvenes évek új szeleit tehát a szöveg mellett a rajzok stílusában is meg kellett ragadni. Futaki Attila pedig a rajzolók egyedi, helyenként egymástól markánsan eltérő rajzstílusa alapján kérte fel őket a stílusukhoz hangulatilag leginkább illeszkedő évtized elkészítésére, emlékezett az író.

A képregény évtizedeinek stílusa valóban jól elkülönül, mégis egységet alkot. Fritz Zoltán, a hetvenes évekért felelős rajzoló a bemutatón elmesélte: számára fontos volt, hogy illeszkedjen a francia képregény hagyományhoz. Szabó Csaba, a hatvanas évekért felelős rajzoló Futaki Attila tanítványából vált alkotótárssá. Jelent már meg munkájuk közös kiadványban: a Hősök tere című történelmi arcképcsarnokban, amely szintén történeti örökségünkkel foglalkozik.

A Magyar rocktörténet valódi szerelemprojekt, gyerekkori emlékeket is feldolgoz.

Segítségével megérthetjük, milyen gyökerekből táplálkozik a hazai rock- és könnyűzene. A képregény fontos követelménye, hogy telített legyen, de ne zsúfolódjon túl. Legyenek apró részletek, amiket ki lehet szúrni, de a történet is tartson valahová. 
Futaki kivételes tempóban tört be a képregények világába, és tette le ott kézjegyét. A tehetség mellett ehhez kitartás, hatalmas munkabírás és persze szerencse is kellett. A szerencse azonban csak lehetőségeket kínál, a sikert nem garantálja. Futaki mindig a leghatékonyabban élt a felkínált lehetőségekkel.

Borítókép: A Magyar rocktörténet képregény alkotói (Forrás: Facebook)