Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a bemutatón elmondta, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség és annak értelmisége a magyar ügyekben nemzedékről nemzedékre veszi át stafétát. Kiemelte, hogy a most megjelent kötet is ennek a szakmai-politikai törekvések az egyik fontos állomása. Emlékeztetett arra, hogy nem ma kezdődött meg a kárpátaljai magyarság küzdelme.

Mindig voltak, akik vállalták a magyarság melletti kiállást
– mondta Németh Zsolt, majd hozzátette:
Ma sincs más feladat előttünk.
Emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban a málenkij robot, az elhurcolás, a kollektív bűnösség és a szovjetizáció jutott a kárpátaljai magyaroknak. 1944-től kezdve csak küzdelem volt az élet ezen a tájon. Ennek a küzdelemnek és helytállásnak a nyolc évtizedét mutatja be a kötet.
Németh Zsolt a jelenkori események kapcsán kiemelte, hogy vissza kell térni a 2014-es állapotokhoz.
A jelenlegi ukrán kisebbségvédelmi törvényekből ugyanis hiányzik az, ami korábban megvolt: a kulturális autonómia, a hivatalos nyelvhasználat, a kisebbségi jogintézmény, a nemzetiségi oktatás, a helységnevek nemzetiségi használata és a szabad szimbólumhasználat.
Határozottan elítéljük az orosz katonai agressziót, ami Ukrajna ellen zajlik, de ha Ukrajna nem veszi ki a nyelvi önvédelem fegyverét az orosz elnök kezéből, akkor a legerősebb, mondhatni »nukleáris eszköz« nála marad
– mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke.
Mikor akadályozzák a nyelv megjelenését az iskolai oktatásban, akkor nyelvcsere, nyelvi asszimiláció, szélsőséges esetben pedig nyelvhalál következhet be. A lingvicizmus a nyelvi diszkrimináció egyik típusa. Olyan ideológiák, cselekvési módok és struktúrák összefoglaló neve, amelyek a nyelvi alapon elkülönülő közösségek közötti egyenlőtlen hatalommegosztást és annak hosszú távú fenntartását segíti elő – foglalta össze Németh Zsolt.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke köszönetet mondott a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársainak a tudományos kötet létrehozásában végzett munkájukért.
A kötet megmutatja, hogy a kárpátaljai magyarságnak van olyan elitje, amely a magyar és az európai közélet asztalára képes ilyen komoly szakmai munkákat letenni
– mondta Földváryné Kiss Réka, majd hozzátette, hogy a kötet hiánypótló, hiszen a kárpátaljai magyarság XX–XXI. századi történetét mutatja be, és más kiadványoktól eltérően nemcsak 1944 és 1991 között vizsgálja a kárpátaljai magyarság életét, hanem bemutatja azt is, ami 1991 és 2022 között, Ukrajna független állammá válása után történt.