Wallenberg amerikai ügynök volt?

Amerikai ügynök volt-e Raoul Wallenberg? Mi köze lehet az eltűnéséhez a svéd acélnak és a  katyńi mészárlásnak? Valamint mit találtak a megszálló orosz csapatok a budapesti Hitelbank épületének trezorjában, ami megpecsételhette a sorsát? Tulok Péter, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának történésze felfedi a sok évtizedes titkok egy részét.

Tulok Péter Töténész 20230921 Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Raoul Wallenberg, aki zsidót ezreit mentette meg a vészkorszakban (Forrás: Wikipédia)

– Milyen feladatokat kaphatott az amerikaiaktól?
– Erre vonatkozóan nincsenek teljes körű információink, de annyi bizonyos, hogy a humanitárius segítségnyújtás mellett az embermentés lehetett az egyik legfontosabb szerepe. Személy szerint magam is így vélem. 1944 őszére egyértelművé vált, hogy az európai zsidóság jelentős részét megsemmisítették. 

Magyarország az egyike volt az utolsó országoknak, ahol 1944 nyaráig a zsidóság jogfosztva, de még életben volt. 

1944 kora nyarától azonban ez gyorsan megváltozott, a vidéki zsidóságot deportálták és megsemmisítették. Azaz, amikor július elején Wallenberg visszaérkezett Magyarországra, az állapotokat látva egyértelművé válhatott számára, hogy feladata elsősorban a budapesti zsidóság megmentésére redukálódhat.

Védlevelek Svédországból

– Miért volt fontos az amerikaiaknak a magyarországi zsidók sorsa?
– A zsidó szervezetek befolyása az Egyesült Államokban nagyon jelentős volt ahhoz, hogy ezt az erőfeszítést elvárják a kinevezendő személytől, jelen esetben Wallenbergtől. Hogy emellett mi lehetett a feladata Magyarországon, az csak találgatások tárgya lehet.

– A svéd védlevelek hogyan nyújtottak segítséget a hazai zsidóságnak?
– A Szálasi-féle rezsimnek semmilyen valós, nemzetközi elfogadottsága nem volt. A nemzetvezető szerette volna, ha a hungarista munkaállamot a háborúban semleges államok diplomáciai szinten elismerik, ezt az elképzelést használták ki ezen országok képviselői. 

Ezért is indulhatott meg a védlevélrendszer, amelynek a lényege az volt, hogy a semleges országok védleveleit megkapó személyek mentesülnek a deportálás és a kényszermunka alól. 

Svéd védleveleket – hivatalosan – olyan emberek kaphattak, akik valamilyen kapcsolatban álltak a Svéd Királysággal vagy annak magyarországi kirendeltségével. A védlevelekkel nagyjából decemberig tudták húzni az időt, utána már Szálasi is tisztán látta, hogy az egész csak az időhúzásról szólt.

– Más országok is részt vettek a magyarok mentésében?
– Igen, Svájc és a pápai nunciatúra diplomatái, illetve a spanyol királyság nevében Giorgio Perlasca ugyancsak bocsátott ki hasonló védleveleket. Ezek az államok valóban versenyt futottak az idővel, hogy a megmaradt hazai zsidóságot megmentsék. 

Áldozatkész munkájuknak volt köszönhető, hogy sok ezer ember megmenekülhetett.

Wallenberg eltűnése 

– Mi történhetett Budapest ostroma alatt Wallenberggel?
– Annyit tudunk, hogy 1945. január 17-én, a budapesti gettó felszabadulásának napján a szovjet katonai parancsnokságra ment tárgyalni, ettől kezdve nem tudott életjelet adni magáról. Wallenberg tarthatott a szovjetekkel való találkozástól, gyanúja hamar be is igazolódott. A szovjetek a háború utolsó szakaszában sokkal rosszabbul ítélték meg a svédeket és politikájukat, mint ahogyan azt a svédek gondolták. A diplomatát letartoztatták és elindították Moszkva felé.

Wallenbergről a szovjetek nemcsak azt felvételezték, hogy amerikai ügynök, hanem egyenesen azt is, hogy a németekkel összejátszó kettősügynök, aki a kibocsátott védleveleket olyan náciknak és háborús bűnösöknek is juttatott, akiknek inkább a bíróságon lett volna a helyük.

– Lehetett még ok arra, hogy a szovjetek eltüntettessék az embermentőt?

 – Volt. Wallenberg elhurcolása ugyanis összefügg a szovjetek által a lengyel tisztek sérelmére Katyńban elkövetett tömeggyilkossággal is. Amikor 1943-ban fény derült a mészárlásokra, a Londonban tartózkodó lengyel emigráns kormány mindent megtett azért, hogy információt szerezzen a történésekről, ekkor Varga Bélát kérték fel, hogy adatokhoz próbáljon hozzájutni a lengyel tisztek hollétéről. Varga összeszedte a Nemzetközi Vöröskereszt szakértőinek törvényszéki leleteit. A jelentés bebizonyította, hogy a gyilkosságok 1940. április 4. és 13. között történtek, tehát azokat csak a szovjetek követhették el. 

A dokumentumok egy része a budapesti Hitelbank épületének trezorjába került. 

Sztálin kifejezett utasítása volt, hogy a belügyi szervek minden olyan dokumentumot szerezzenek meg a megszállt területeken, amelyek bizonyítékok lehetnek, és minden olyan személyt likvidáljanak, akik tudhatnak a szovjetek katyńi bűnösségéről. Budapest elfoglalása és a bankok trezorjainak feltörése után várható volt, hogy az ott található dokumentumok alapján hamarosan le fogják tartóztatni azokat, akiknek tudomásuk van az eseményekről. 

Így szinte rögtön is letartóztatták Varga Bélát, Mikó Zoltánt is, valamint a velük pedig kapcsolatban volt Wallenberg is…

Raoul Wallenberg az embermentés szempontjából jókor volt jó helyen. Saját sorsa szempontjából viszont rossz időben volt rossz helyen (Fotó: Bach Máté)

– Mi történhetett később Wallenberggel?
– Csak részleges, közvetett információk állnak a rendelkezésünkre, de ebben már benne vannak a svéd diplomáciai és a svéd nyomozóhatóságok iratanyagai is. A svéd nyomozóknak később sikerült rálelniük olyan emberekre, akik a moszkvai Ljubljankában egy zárkában raboskodtak Wallenberggel. Ők is, akárcsak Wallenberg, mindenféle hivatalos bírósági eljárás nélkül voltak fogságban. 

1945 és 1947 között Moszkvában raboskodhatott és számos alkalommal kihallgathatták. 

A hivatalos szovjet jelentések szerint 1947-ben – mindösszesen 34 évesen – szívinfarktusban hunyt el.

– Wallenberg hány emberen tudott segíteni?
– A nyilasok és a svédek között létrejött megállapodás értelmében hivatalosan legalább 4500–5000 embernek nyújtott segítséget a svéd védlevél, de a valóságban ennek sokszorosát is kiállíthatták, ezért a nyilasok a svéd dokumentumokat egyre kevésbé fogadták el. Ezzel magyarázható, hogy például 1944. december 30-án a Katona József utca 21. alatt található svéd védett házból hurcolták el Richter Gedeont a feleségével és számtalan emberrel együtt. 

A papírjaikra fittyet hányva vitték el őket a pártszolgálatosok az Andrássy út 60.-ba, másnap pedig a Dunába lőtték a magyar gyógyszeripar egyik legnagyobb alakját.

 Mindez mutatja, hogy ekkor a svéd papírok már nem jelentettek valós védettséget. Annyi azonban bizonyos, hogy Raoul Wallenberg mindent megtett a vészkorszak idején, az embermentés szempontjából jókor volt jó helyen. Saját sorsa szempontjából viszont rossz időben volt rossz helyen.

Borítókép: Tulok Péter, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja (Fotó: Bach Máté)