Bosch és Csontváry után a Hangdóm programja immár harmadszorra kapcsolódik a Szépművészeti Múzeumban bemutatott kiállítások nagy festőihez, amely a jövőben sem lesz másképp, ugyanis az alkotók azt tervezik, hogy a jövőben egyszerre, párhuzamosan indul az itt látható adaptáció a Szépművészeti Múzeumban látható művészek kiállításaival. A legújabb audiovizuális alkotásban Renoir festményei manuális, illetve digitális, úgynevezett generatív képalkotási technikával lendülnek mozgásba. Az animált képi anyagot szintén minden dimenzióban elmozduló zenei tartalom gazdagítja.
Az alkotás különlegessége, hogy a hallgató-nézőnek lehetősége van olyan közelségből megvizsgálni a képeket, amilyen közelről az eredeti festményeket szabad szemmel nem is lehetne, és ezáltal részesévé válhat a megfestett történeteknek. A vetítés során egészen apró és különleges részletekre figyelhetünk fel, így volt ez a korábbi Bosch által életre hívott adaptációnál is, ahol a pikáns részletek felfedezése azt is megkívánta, hogy látogatókat csak 16 éven felül engedjenek be.
Mándli Endre Vazul, a Hangdóm „különleges gazdája” a bemutatón elmondta, Renoir műveinél a minimalizmus mezsgyéjén igyekeztek haladni, amihez a Zene Háza technikusainak a segítségét kérték. A hanganyag létrehozásáért Kalamár Ádám, a vizuális világért Németh Dániel, a hangterezésért pedig Lovász Ákos felelt. Renoir hét művét vették alapul, amelyek során többek között megelevenedik a kor aktív báli világa, amelyhez stílszerűen egy francia sanzont hallhatnak a látogatók.
Mindemellett különleges meditatív állapotba is kerülhetünk, Renoir békés, idilli Nők a kertben, vagy a Virágszedés című művei során, amit lágy klasszikus zene vagy éppen természeti hangok, akár madárcsicsergés kísér. A zakatoló világ elől beérkezve kellően feltöltődhetünk kényelembe helyezve magunkat a Hangdóm babzsákjain, miközben elmerülhetünk a festő és akár a saját világunkban is egyszerre.
Borítókép: Dimenziókban kiterjedő festmény (Fotó: Bach Máté)
