A délkeleti Bakony erdővel körülvett, különlegesen szép részén vagyunk. Innen indul a vadregényes túra, amely tíz kilométer hosszan vezet egészen Bakonykútiig. A zárt, hűvös, ősfás Burok-völgyben szinte nem is érezhető az ember jelenléte, a nehezen járható terep megóvta a terület élővilágát, így számos ritka növény- és állatfajnak ad otthont.
A Nagy-Magyarország park virágai és emlékei
Királyszállás nevének története állítólag Mátyás király idejéig nyúlik vissza, aki előszeretettel vadászgatott a környéken, és itt szállt meg több alkalommal is. A park kapuján belépve hamarosan megpillantjuk a szép vadászkastélyt, amelyet az 1930-as években az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula építtetett. Miniszterelnöksége alatt több fontos kormányülést is Királyszálláson tartottak. 1945 után az állampárté lett a terület, Kádár idejében felmerült, hogy falut hozzanak itt létre, pár házat fel is építettek, de sosem vált igazi településsé. A Nagy-Magyarország park 2017-ben nyitotta meg kapuit, a várpalotai Trianon Múzeum múzeumpedagógia háttérintézményeként. A vadászkastély ma az Erdély nevet viseli. Az épületben szálláshelyeket alakítottak ki és egy korszerű konferenciaterem, étterem és kávézó is várja a vendégeket. A Kárpátia étterem sajátossága, hogy a vendégek bepillantást nyerhetnek a Kárpát-medence változatos konyhaművészetébe és a külhoni magyar borokat is megismerhetik.
Bagics Anita kommunikációs vezető és Csirinyi Anita parkvezető kísér minket körbe és mutatja meg a parkot és a vadászkastéllyal szemben létrehozott Kárpát-medencei illat- és virágutat, amely a régi Magyarország virágkultúráját mutatja be 23 tematikus kiskertben. A Virágút jelenleg téli álmát alussza, de hamarosan életre kelnek az elszakított területek jellemző növényei.
A Nagy-Magyarország szimbolikus országhatárát körvonalazni hivatott növényágyás olyan fajokat mutat be, amelyek a hajdani tanyák és nemesi birtokok virágoskertjeiben éltek. A kert kialakítása során Nagy-Magyarország kontúrját vörös lombszínű borbolyasövényből hozták létre. Az ágyást a gyeptől a Bakonyra jellemző mészkő kövekkel választották el. Ahogy Bagics Anitától megtudtuk, a növényeket nemcsak esztétikai szempontból csoportosították, hanem egy tanösvény is létrejött, amelyen 23 állomást találunk.
A Tündérkert például nagyanyáink virágoskertjébe kalauzol, ahol helyet kapott a pünkösdi rózsa és a gyöngyvirág. Az Ízek birodalma elnevezésű a Kárpát-medence fűszernövényeit ismerteti meg. A szabadság virágai a puszták növényvilágát mutatja be, mint például a fátyolvirág és az árvalányhaj. Az országhatár virágágyáson négy határkövekkel ellátott kapun keresztül léphetünk be a millenniumi szoborkert területére, amely az 1896-ban, az ezredévi ünnepségek részeként átadott dévényi, nyitrai, munkácsi, brassói, pusztaszeri, pannonhalmi és zimonyi millenniumi emlékművet mutatja be, hatméteres makettek segítségével.
Ma már csak itt láthatjuk a másukat, hiszen a hét vidéki emlékmű közül öt idegen uralom alá került, ezeket később barbár módon megrongálták, néhányukat még a trianoni békediktátum előtt elpusztították.
Az emlékjelek
Az emlékjelek felállításának fő kezdeményezője, szervezője és mozgatórúgója Thaly Kálmán történész, országgyűlési képviselő volt, aki már 1890-ben szorgalmazta a magyar országgyűlésben a honfoglalás ezeréves évfordulójának méltó megünneplését.
Elsőként az ország északkeleti határvidékén, a Vereckei-szoroshoz közel eső Munkács várában készült el a millenniumi emlékmű. Ennek csúcsán a bronzturul Attila kardját tartotta csőrében. Azután az ország nyugati kapujában, a Duna partján fekvő Dévényben emeltek oszlopot, ennek ormán egy Árpád-kori vitéz leeresztett jobbjában görbe szablyát tartott, bal kezével pajzsára támaszkodott. Emlékművet emeltek a Kárpátok kanyarjának délkeleti csücskében, a brassói Cenk-hegyen, továbbá díszes torony épült a hajdani Nándorfehérvárral szemközti délvidéki Zimonyban, Hunyadi János halála helyén. Emlékoszlopot állítottak még a Nyitra melletti Zobor-hegyen is. Végül a honfoglalás utáni első országgyűlés helyszínén, Pusztaszeren, valamint a magyar kereszténység egyik bölcsőhelyén, Pannonhalmán is építettek emlékművet.
A parkban több apartmanház is van, mindegyik egy-egy elszakított országrész nevét viseli, míg a rendezvénypavilon a Hungária nevet kapta. A park szoros kapcsolatban áll több szövetséggel, sportegyesülettel, amelyek egészen kisgyermekkortól a felnőttkorig foglalkoznak tehetséggondozással, sportoktatással, történelmi képzéssel.
A közelmúltban megnyílt a park saját termelői piaca, ahol kiváló minőségű termékeket tudnak vásárolni a látogatók, ezzel is segítve a magyar gazdákat és családokat. Évről évre egyre több diákot és pedagógust fogad a park, és saját szervezésű táborokba is várják a gyerekeket
Ezek sorához csatlakozott ezen a hétvégén a Kű Lajos labdarúgó nevéhez kötődő Aranycsapat Alapítvány szervezésében, a Kárpát-medence fiataljainak háromnapos sport- és kulturális találkozója, amelynek fő támogatója és házigazdája a Nagy-Magyarország park.
Borítókép: A Nagy-Magyarország park emlékjelei (Fotó: Havran Zoltán)
