Lujza 2024. március 2.
logo
Török János természetfotósként egy évtizede követi nyomon a magyar táj változásait

A szépségen túl a problémákat is meg kell látni

Tóth Gábor
2024.02.12. 05:30
A szépségen túl a problémákat is meg kell látni

A tavaly kirobbant madárinfluenza megtizedelte a hazai darupopulációt. Török János, a Délmagyarország fotóriportere az elmúlt hónapokban végigfotózta a Fehér-tó környéki madárpusztulás megrázó mozzanatait. Az esetről, illetve a természetfotózás kulisszatitkairól kérdeztük.

A természetfotósokat általában a kép szépsége ragadja meg, a tökéletes expozíció, a megfelelő kompozíció. Mindezek mellett Török János viszont azt vallja: legalább ilyen fontos, hogy a természetfotóknak legyenek valamilyen belső mondanivalójuk is. Hogy feltárjanak aktuális jelenségeket, bemutassanak olyan problémákat, amelyek ritkán kerülnek az emberek szeme elé. Ezek alapján járja a természetet és készíti fényképeit immáron egy évtizede. A tavalyi év második felében Magyarországon is jelentkező madárinfluenza sajnálatosan biztosította ezt a témát a természetfotósoknak. A pusztulás mértékét jól mutatja, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület becslése szerint tíz–húsz ezer daru esett áldozatául a természeti csapásnak. A fotóriporter beteg és elhullott madarakról készített képei szívszorító őszinteséggel mutatják be a madárinfluenza miatt az élővilágban bekövetkező változásokat.

DSC_0045
Máté Bence természetfotós Pusztaszeren 2019. június 27-én. Fotó: Délmagyarország/Török János 

Török János felidézte, hogy 2010-ben látott egy fotóriportot az interneten az ásotthalmi tanyavilágról, akkor fordult a figyelme a természetfotózás felé. Felkereste Máté Bence természetfotóst, aki pár kilométerre északabbra, Ópusztaszer mellett alakította ki a fényképzéshez megfelelő lesállásokat. Az ezekben a madárlesekben eltöltött napok során szerette meg a madarak fotózását, és azóta viseltetik különös figyelemmel sorsuk iránt.

 

Természetfotó többletértékekkel 

– A természetfotó-kiállításokon a legtöbb esetben a szépséget, az esztétikai minőséget díjazzák, én azonban úgy vélem, hogy mindig érdemes valamilyen problémát is bemutatni – fejtette ki Török János, aki az elmúlt évtizedben nemcsak folyamatosan fejlesztette magát a természetfotózásban, hanem olyan témákat is keresett, amelyek rámutatnak a környezeti változásokra. A sorozatokkal olyan történetek is elmondhatók, amelyekre az egyedi képek nem alkalmasak. 

Török János gazdálkodó családból származik, így a rendszerváltozás után megtapasztalta az egyre korszerűbbé és hatékonyabbá váló mezőgazdasági munkák következményeit. Míg régebben az aratás után a hátramaradt terményen, napraforgószálakon számos madár képes volt kitelelni, addig mára a korszerű betakarítás miatt a földeken szinte csak üres tarló marad.

A fotós azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a vadonban élő madarak egy része éppen az emberi tevékenység révén talál táplálékra. Az alföldi tanyarendszerek, az állatállomány jelenléte ma is egyedülállóan gazdag élőhellyé teszi az Alföldet, amely így a hazai madárpopuláció fontos központja is.

– A birkák, a szarvasmarhák, a lovak tartásával feldúsul a környék rovar- és állatvilága. Mindez élőhelyet biztosít többek között a kuviknak, amely a jószágok által lelegelt alacsony fűben könnyebben talál élelmet. A tanyarendszerek, a megmunkált mezőgazdasági területek vonzzák az állatokat. A búbos banka is előszeretettel keresi azokat a földeket, ahol gyakori a krumplibogár vagy éppen a lótücsök – mondta Török János, majd hozzátette, hogy szerencsésnek érzi magát, mert sándorfalvi otthonuk felett pár méterrel naponta több ezer tovarepülő darut láthat.

 

Ismerni kell az állatokat

A Délmagyarország fotóriportere hangsúlyozta, hogy az igazán jó természetfotós nemcsak a körülötte elterülő tájat ismeri, hanem azoknak az állatoknak az életét is, amelyeket szeretne lencsevégre kapni. A madarak fotózásánál sem spórolható meg a felkészülés, ugyanakkor ma már számos szakkönyv és internetes forrás segíti a fotósokat. Sok megfigyeléssel, a terepen töltött idővel lehet igazán megismerni az állatok viselkedését. 

Aki nem ismeri az állatokat, az díjnyertes képeket nem tud fényképezni

– véli Török János, majd hozzáteszi, hogy a természetfotózás ezért nemcsak türelmet, hanem sok előkészületet is igényel. A sportfotózás mellett ez a legköltségesebb ága a szakmának, mivel számos eszköz és jó minőségű objektív kell hozzá. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a siker mégis elsősorban az előkészületeken múlik, azon, hogy képesek vagyunk-e előre kitalálni azt, hogy pontosan milyen képet is szeretnénk készíteni. Gyakran a pillanat tört része alatt történnek meg a dolgok, és nincs lehetőség rögtönözni. Sok gyakorlással és elrontott képpel lehet fejlődni. 

– Ha valaki madarakkal akar foglalkozni, annak a fejlődéshez évek kellenek. Türelmesnek kell lenni, de megjönnek a sikerek – mondta a fotográfus, aki arra biztat minden ifjú természetfotóst, hogy sose csüggedjenek, a befektetett munka mindig megtérül, ha elég kitartóak.

A természetben lenni és fotózni jó – vallja a fotóriporter, aki felidézte, hogy a kuvikokról készült sorozat nagy élményt jelentett neki. – Felemelő érzés volt látni, amikor több hét után a kis kuvikok szüleik féltő gondoskodása mellett előtűntek az odújukból – mesélte lelkesen a fotós, aki 15 napig figyelte őket. Nappal kialakította a fotózás területeit, az éjjeleket az álcahálós lesben töltötte.

 

Változó trendek

Török János elmondta, hogy mint mindenben, a természetfotózásban is vannak divatok, amelyeket sokan követnek. Az elmúlt évek gyakori akciódús, szűk képkivágásait egyre inkább felváltják a tájképek és a sziluettek. Illetve van egy másik változás a magyar fotóriportereknél is, egyre többen és tudatosabban fókuszálnak a különböző helyi természeti problémákra: az életmódváltásokra, a vízhiányra, a klímaváltozásra, mindazokra a jelenségekre, amelyek a Kárpát-medencében is jelen vannak. 

 

Borítókép: A Mediaworks Móricz-Sabján Simonról elnevezett fotópályázatának 2023-as nagydíját Hargitai Ádám vezérigazgató-helyettes és Vémi Zoltán, a Vg.hu fotórovatának vezetője adta át Török Jánosnak, a Délmagyarország fotóriporterének (Fotó: Németh András Péter)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.