Csáji Attila kiállítása arra törekszik, hogy a számtalan nemzetközileg is ismert ikonikus lézer és neon fénymű mellett bemutassa a művész viszonylag korai Jelrácsok-sorozatát – olvashatjuk a tárlat webes plakátján, s amikor belépünk a különös képeket tartalmazó, pavilonszerűen elkülönített térbe, hátborzongató élményben lesz részünk. Olyan képek veszik körül a látogatót, mintha valami archaikus, mély és idegen világba csöppent volna, rúnák, hieroglifák, ékjelek sokasága beszél valami nagyon mélyről, valami eltemetettről, valami ősiről.

A művész a hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet támogatásával kezdte el kutatni a lézer képalkotási lehetőségeit, társa a munkában Kroó Norbert, a magyarországi lézerkutatás vezetője. Új képi transzformációs módszert kísérletezett ki, az úgynevezett szuperpozíciós módszert. Az eszközrendszert és módszert 1980-ban szabadalmaztatták, ezután számos európai országból meghívást kapott előadásokra és bemutatókra. A Massachusetts Institute of Technology – CAVS (a világ első mediális kutatóintézete) fényművészeti munkássága alapján taggá választotta. 1991-ben az Interscience Technology támogatásával a lézer képi lehetőségeit tanulmányozta az Egyesült Államokban. A Leonardo Társaság (Los Angeles) tagja lett. 1990-tól Groholy Tibor kutató mérnökkel dolgozik együtt lézeres optikai rendszerek fejlesztésében és lézer-environmentek, fényinstallációk megvalósításában. 1993-ban megrendezte az első Fényszimpóziumot az egri Kepes Múzeumban, amelyet Szabó István filmrendezővel együtt nyitott meg.
A tárlatot megnyitó Keserü Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa ugyancsak fontosnak tartotta, hogy felhívja a figyelmet Csáji mitologikus művészetére. Úgy fogalmazott: a XX. században az elveszett érték helyét a belső, elementáris és mitikus jelenlét, belső fény tölthette ki. Ez a bennünk rejlő őserdő jelenik meg Csáji Jelrácsok-sorozatában. Érdemes hozzátenni, a hatvanas-hetvenes években nemcsak Csáji találta meg az értékvilág, a mitológia és a művészet kapcsolatát, de egész művészeti mozgalom kereste az ősi formákban a modern életérzések visszhangját.