Az énekelt versek a magyar kultúra fontos részét képezik. A Hangzó Helikon-sorozat alkotói húsz éve tűzték ki célul az énekelt versek hagyományának megőrzését és terjesztését a hangszeresen feldolgozott versek köteteinek kiadásával.
A kiadványsorozat megjelentetését annak idején Gryllus Dániel és a Kaláka tagjai kezdeményezték, akikhez aztán több neves előadóművész is csatlakozott.
– Ezelőtt húsz évvel született egy olyan elképzelés, hogy Hangzó Helikon címmel adjunk ki szép, illusztrált versesköteteket úgy, hogy benne vannak a dalok is CD-lemezen, ami mára már nyilván elavult, de ezek az anyagok persze meghallgathatók a letöltőoldalakon is. Emlékszem, hogy az első ilyen kiadvány a Kaláka – Kányádi volt, aztán jött a Sebő Ferenc – majd a Sebestyén Márti – Magyar népdalok, merthogy azok is valahol énekelt versek. Aztán meg sem álltunk majdnem harminc kötetig – elevenítette fel emlékeit a kezdetekről a Kaláka alapítója, majd elmondta, hogy egy hosszabb szünet után találták ki ennek a kiadványnak az élő megjelenését, a Hangzó Helikon Fesztivált, amelyet tavaly Kápolnásnyéken rendeztek.
Az idei fesztiválsorozat a felvidéki Nádszegen kezdődött, melyet Csák János innovációs és kulturális miniszter nyitott meg, aki ünnepi beszédében az egységes magyar kultúráról, annak megőrzésének és továbbadásának fontosságáról, illetve a magyar szellem teljesítményéről is beszélt az énekelt versek hagyományának megőrzését célul tűző, nagy sikerre visszatekintő vándorfesztiválon, amelyet most először tartottak Mátyusföldön.
Csák János felidézte: a Hangzó Helikon Fesztivál ötlete két évtizeddel ezelőtt fogant meg, amikor Gryllus Dániellel, Cseh Tamással és többekkel együtt azon gondolkodtak, hogy amikor záporozik a sekélyes, talmi divatok kínálata, mit tehet ez a generáció azért, hogy a fiatalok megismerjék a kultúránkat. Elmondta: ekkor jöttek rá, hogy ennek eszköze az énekelt vers lehet, mivel ezek a fülbemászó dallamok olyanok lehetnek most, mint őseink esetében a népdalok, s formát adhatnak az érzések kifejezésére.
A miniszter hangsúlyozta a kultúra továbbadásának fontosságát, majd arról beszélt, hogy ma Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban a saját nemzeti örökségüket számolják fel. Megjegyezte: ha valaki fel akarja számolni a saját kultúráját, annak a legjobb módja az, ha nem törődik az ősei által ráhagyott örökséggel.
A kultúráért és innovációért felelős miniszter elmondta: a magyar kormány nem hajlandó szétszakított nemzetben gondolkozni, mert csak egy magyar nemzet létezik, s ennek a magyar nemzetnek a teljesítményei a világ minden sarkából jönnek. Hozzátette: az őseink által ezeregyszáz éven át megőrzött örökséget át kell adni a következő generációknak. – Nem lehet kevesebb a célunk, mint hogy ezeregyszáz év múlva is éljenek itt magyarok – hangsúlyozta Csák János.
A nagy sikerű nádszegi fesztivál után legközelebb Bicskén, június 9-én találkozhatnak kicsik és nagyok a legjelesebb verséneklő művészeinkkel.
Program:
10:30 - 11:30 – Szalóki Ági
12:00 - 13:00 – Belvárosi Betyárok
13:00 - 14:00 – ebédszünet
14:00 - 15:00 – Sebestyén Márta és Andrejszki Judit, közreműködik: ifj. Szerényi Béla
16:00 - 17:00 – Palya Bea és zenekara
17:30 - 18:30 – Platon Karataev duó
19:00 - 20:00 – Kaláka, vendég Palya Bea
A június 9-i Hangzó Helikon Fesztivál nemcsak az énekelt versek ünnepe, hanem jótékonysági programként is kiemelkedő szerepet vállal nemzeti értékeink megőrzésében és támogatásában. A bicskei fesztivál teljes jegybevételét a Lajtha Ház Kulturális Központ kapja meg, ezzel is hozzájárulva a helyi közösség kulturális életének gazdagításához.
Bővebb információkat a Hangzó Helikon fesztiválsorozat hivatalos, illetve közösségi oldalán találhatnak. A jegyértékesítésről itt olvashatnak bővebben, a tanárok külön oldalon regisztrálhatnak az eseményre.
