Kínosan bugyuta nevet erőltetettek volna a Karthago zenekarra

Június közepén rendezik meg a Karthago jubileumi nagykoncertjét, amelyen 45 év dalaival állnak színpadra. A próbák már március óta folynak, a zenekarvezető pedig már most a sajtó rendelkezésére áll, hogy számot vessen a saját, impozáns múltjukkal. Az Origónak adott életútinterjújában Szigeti Ferenc arról is beszél, Erdős Péter, a kommunista popkultúra mindenható ura a Karthago név helyett a Krix-krax nevet próbálta rájuk erőltetni.

Nyugati szerződésről, világsikerről mondott le a Karthago, hogy a disszidálással ne tegyék ki kellemetlenségeknek a szeretteiket. De mostanra már egy Guinness-rekord kárpótolja őket a kitartásukért Forrás: margitszigetiszinhaz.hu

Mint elmondta, nagyon messziről indult el azon az úton, amelyiket bejárva képzett zenészként bármilyen kottát azonnal blattolva le tud játszani. A Ki mit tud? kőbányai selejtezőjébe még úgy nevezett be, hogy autodidakta módon tanult gitározni, s az énektanárja igazította el, hogy talán nem szerencsés hüvelykujjal lefogni a húrokat. 

Erre adott neki egy finn nyelvű gitárkönyvet, amelyből persze egy szót sem értett, de a benne lévő akkordrajzok alapján elölről tudta kezdeni a gitártanulást – elevenítette fel a kezdeteket. 

Elmondása szerint abban az időben a két nagy tábor – a Rolling Stones-rajongók és a Beatles-rajongók közül – ő a Beatles táborát erősítette: ennek köszönhető, hogy nagyon sok számukat megtanulta, s ezeket máig bármikor el tudná játszani. 

A Karthago megalapításában és zenei stílusának kialakításában is sok volt az ösztönös elem Szigeti Ferenc szerint, aki arról is beszámolt, hogy a zenekritikusok által az ötszólamú vokáljaik miatt rájuk aggatott műfaji meghatározást - a west-coast címkéjét – eredetileg nem is tudták értelmezni. 

Aztán persze találónak érezték, s ma már értik, milyen logika munkált ebben a címkézésben. 

A berobbanásukat – mint mondta – egyértelműen az 1981-es, a Budai Ifjúsági Parkban tartott koncertjükhöz köti, amelyen 12 ezer embert tombolt a zenéjüket hallgatva. Amikor azonban eljött az ideje annak, hogy az első lemezüket is felvegyék, nem akármilyen csávába kerültek. 

Erdős Péter ugyanis rossznak találta az általuk választott nevet, s helyette a Krix-krax nevet erőltette volna rájuk, de erről a borzalmas ötletéről aztán elfeledkezett, s így szerencsére minden maradhatott a régiben.  

Amikor minden egyenesbe jönni látszott körülöttük, bekövetkezett azonban egy borzalmas tragédia: az egyik székesfehérvári koncertjükön kábult állapotban életét vesztette egy rajongójuk. A történtek sokkolták a zenekart, de másnap Szigeti Ferenc fogta a gitárt és megírta a Requiem című dalukat. 

Eleinte maguk sem hitték, hogy ez az érzelmes dallam sikerre vihető, s óvatosan latolgatták a sorsát: végül a Budai Ifjúsági Parkban tartott egyik koncertjükön játszották le először. A dal premierjét tíz másodperc döbbent csend fogadta, de aztán óriási ováció sikoltozás, tapsolás tört ki – így nem volt más választásuk, még kétszer el kellett játszaniuk majdani sikerszámukat. 

A Requiem világsikerét a Szabad Európa rádió lejátszási listája alapozta meg, s ők sokáig nem is tudták, hogyan jutott el hozzájuk a felvétel Münchenbe – számolt be Szigeti Ferenc. 

A titokra csak néhány éve, a Duna Televízióban derült fény, amikor a Duna TV-ben Szigeti Ferenc együtt ült Kóbor Jánossal, az Omega énekesével, s ő ott is elmondta, nem tudja, hogyan került ki a dal koncertfelvétele a Szabad Európa rádióhoz. Erre Kóbor János azonnal rávágta: ő tudja – ugyanis ő vitte ki.    

A Requiem minden túlzás nélkül világsiker lett – s egy osztrák fesztiválgyőzelem után ajánlatot kaptak arra is, hogy felépítik őket egy Nyugaton is versenyképes sztárzenekarrá – aminek az lett volna az ára, hogy kint kellett volna maradniuk legalább fél évig televíziós műsorokban szerepelni, turnézni, dedikálni.

Miután ezt azonban csak illegálisan – a disszidálást a vállalva – tehették volna meg, a zenekar szavazott erről az ajánlatról. Négy-egy arányban a hazatérés mellett döntöttek – családtagjaikat is megóvva ezzel a zaklatásoktól. Az az egy szavazat azonban nem mástól, hanem Szigeti Ferenctől jött – árulta most el az Origónak a zenekarvezető. Jelezve, hogy ő nagyon a maradás, a nyugati karrier mellett lett volna – de aztán tartotta magát a többség akaratához.

A hazai elismerés sem maradt el aztán – aminek egyfajta megkoronázása volt az, hogy Szigeti Ferenc 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is. 

S az is egyfajta elismerésnek tekinthető – mondta –, hogy a jubileumi koncert ötletével egyáltalán nem kellett hosszan győzködniük Bán Teodórát, a létesítmény vezetőjét, aki nagyon örült a felvetésnek. 

A koncerten olyan dalokat is elővesznek, amelyeket húsz, harminc vagy negyven éve nem játszottak – ígérte Szigeti Ferenc, külön kitérve arra is, hogy a nagy sikerszámaik mellett ilyen zenei csemegéket is hallhat majd a közönségük a jubileumi koncertjükön. 

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.