Becze Szilvia műsorvezető először arról érdeklődött, hogy ha egy rendező olyan darabhoz nyúl, aminek nem évtizedes, hanem évszázados múltja, története van, és millió rendezése, hogyan kezd el gondolkodni, hogy mi újat tudna megmutatni és hogy jut el a gondolkodásban a némafilmekig, hisz ez lesz a darab különlegessége. Káel Csaba elmondta, hogy ő mindig a zenéből szokott kiindulni, ami miatt gyakran nevezik konzervatív rendezőnek, de ezt ő örömmel vállalja.
– Rossini zsenialitásával foglalkozni elképesztő nagy öröm. Olyan zeneiség, olyan karakterábrázolás és humor jellemzi, hogy ettől maradt fenn, ettől ilyen népszerű a mai napig. A sevillai borbély az öt legismertebb opera egyike. Az ötlet egyébként Rossinitől ered, mert ő olyan zeneiséggel írta meg ezt a darabot, ami a határokat feszegeti. Voltak formák a Bel cantóban is, amiket illett betartani, de ő ezeket is túllépi. Nagyon érdekes ez a némafilm-kapcsolat, mert a korai némafilmekben egy csomó operát is elkezdtek megmutatni, persze nem vitték végig, mert ezek rövidebb filmecskék voltak, hanem zongorával alájátszottak, és voltak, amik alatt énekeltek is. Sokan nem tudják, de még a Bánk bánnak is van némafilmes verziója – jegyezte meg a rendező, aki elmondta, hogy
Rossini stílusához az a játékmód, ami a némafilmben volt – a túlzó, hatalmas grimaszok, gesztusok –, nagyon illik, a poénjainak a megjelenítésére ezek kiváló eszközök – tette hozzá a rendező, aki azt is megjegyezte, hogy a próbákon ez egy örömjáték az énekeseknek is, hiszen más darabokban gyakran kell azt mondani nekik, hogy ez sok, ne legyen benne ennyi, itt viszont bátran lehet biztatni őket.
– A darabban helyszínként egy némafilm forgatásán vagyunk. Amikor a filmet feltalálták 1895-ben a Lumiere testvérek, akkor ők a dokumentum iránnyal kezdtek foglalkozni, aztán jött Georges Méliès, aki ezt eladta shownak, a színházi felvételeket nagyította fel filmen keresztül. Mi is ebbe az irányba haladunk – tette hozzá Káel Csaba.
Pató Márton műsorvezető arról érdeklődött, hogy mennyire szempont egy évad tervezésekor, hogy egy ilyen darabot szúrjanak be akár már így a nyár elejére is, amire Bán Teodóra színigazgató azt válaszolta, hogy számukra rendkívül fontos, hogy a Margitszigeti Színház egy olyan közösségi tér legyen, amely befogadó minden művészeti ágra, és a művészeti ágakon belül is azokra a próbálkozásokra, kezdeményezésekre nézően, amelyek picit mások, mint amik a kőszínház, vagy a Müpa falai között létre tudnak jönni.
– Ez egy belépő, bemelegítő lehet azoknak, akik nem mennek el mondjuk egy nagy hangversenyterembe, vagy egy operát meghallgatni, mert feszélyezettebbek, hogy ki kell öltözni hozzá, vagy esetleg probléma, hogy hogy menjenek el a családdal együtt. A Margitszigeti Színházba rövidnadrágban, papucsban, egy pohár borral a kezünkben is be lehet jönni és lehet élvezni ezeket a szituációkat.
Az, hogy Rossininek A tolvaj szarka című művétől kezdve ezek az alkotásai elhangzanak, az mindenki számára örömzene. Maguk az operák történetei nem túl szofisztikáltak, nem feltétlenül igényelnek komoly odafigyelést, de a zenei motívumok, meg azok a némafilmes szituációk, amelyeknek most komoly lehetőségük lesz a darabon belül megjelenni – azt gondolom, hogy igazából odaillenek a Margitszigeti Színházba – tette hozzá a művészeti vezető, aki azt is elmondta, hogy A sevillai borbély című darab a Magyar Állami Operaház művészeivel, zenekarával és kórusával kerül színre, Rajna Martin karmester közreműködésével.
Bán Teodórával a Mediaworks gyártásában készült nagyobb terjedelmű beszélgetés a Margitszigeti Színház nyári programjairól. A podcast a cég Videa csatornáján jelent meg.
Ebben a színigazgató, művészeti vezető elmondta, hogy pünkösdvasárnap indult és egészen szeptemberig tart a Margitszigeti Színház idei évada.
– A színház a maga csodálatos színpadával, terével, környezetével a nyári szezonban a színházi programok, a kultúra kedvelőinek egy nagyon kellemes közösségi tere kiállításokkal, gyerekelőadásokkal és egyéb rendezvényekkel. Aki hozzánk eljön, nem csak egy színházi előadást kap, hanem egy nagyon kellemes kikapcsolódásban, kirándulásban is részesül – tette hozzá az igazgató asszony, aki azt is elmondta, hogy a Budapesten és az agglomerációban élők közül nagyon sokan járnak színházba, amihez egy kiváló helyszín a Margitszigeti Színház a főváros szívében, ahová barátokkal, családjukkal is könnyen el tudnak jutni az érdeklődők.
A műsorvezető, Szani Roland kérdésére, hogy mennyire befolyásolhatja az időjárás a szabadtéri színház programjait, Bán Teodóra azt válaszolta, hogy természetesen számítanak erre az eshetőségre is, bár az a tapasztalatuk, hogy a Margitszigetet szinte mindig elkerülik az esők.
– Számtalanszor előfordult már, hogy körbe mindenütt esett, villámlott, de a Margitszigeten legfeljebb egy kicsit fújdogál a szél, viszont az legalább elviszi a felhőket. 21 éve vezetem a színházat, és talán két alkalommal okozott problémát az időjárás. Egyszer egy nagybalettet kellett bevinnem az Erkel színházba az előrejelzések miatt, amiről később kiderült, hogy felesleges volt, mert fél 10-kor nemcsak hogy elállt az eső de verőfényesen csillogó holdfény volt – mesélte a színigazgató.
A műsorvezető kérdésére, hogy mennyire játszik szerepet a turizmus a színház nézettségében, sok-e a külföldi néző, Bán Teodóra elmondta, hogy Tarlós István főpolgármester mellett nyolc évig foglalkozott a turizmussal, és akkor a szlogen az volt, hogy „Budapest a kultúra és a négy évszak fővárosa”.
– A múzeumokra, a fürdőinkre, a kultúránkra, a történelmünkre, a színházainkra építettük fel azt a kommunikációt, amivel idehoztuk a fizetőképes, kultúra iránt érdeklődő embereket, akik nagyon fontosak Budapest számára. A Margitszigeti Színház pont az a dobbantódeszka, amiről aztán az Operaházba, vagy a Müpába bemennek, mert nálunk ott vannak az operák, a klasszikus zenei koncertek, a musicalek, az operettek, a klasszikus balett, a kortárstánc, a színház – egyszóval minden együtt, és mindez szabadidős, lazább körülmények között – tette hozzá az intézményvezető.
A Bán Teodóra színigazgatóval és Káel Csaba rendezővel az M5 csatorna Librettó című műsorában készült beszélgetést a Médiaklikk oldalán 20:20-tól nézhetik vissza.
