– Ha kicsit tehetségesebb vagyok, ma én is ott ülhetnék a képernyő előtt – meséli Bán János. – Imádtam a rajzfilmeket, képregényeket, és fiatalemberként magam is rajzolgattam. Összeszedtem hát a bátorságomat meg a rajzaimat és eljöttem Feriékhez…
Harminc év kellett ahhoz, hogy az álom, ha nem is egészen úgy, ahogy megszületett, de valahogy valósággá váljon.
Június elsejével Bán János vette át a stúdió vezetését. Munkák sokaságába csöppent bele. Készül a Magyar népmesék újabb tizenhárom része, és egy sorozat az Árpád-házi szentekről. Mikulás Ferenc bakancslistáján persze van még néhány tétel.
– Szeretném megcsinálni Kossuth Lajos életét. Izgalmas történet lenne, magánemberként is kalandos sorsa volt a kormányzónak. Aztán egy másik terv: összeszedtük a Duna-menti országokból azokat a meséket, amelyek a folyamhoz kapcsolódnak. Jó lenne elkészíteni ezt a sorozatot is, mert arról szólna, mi köt össze bennünket…
Az új igazgatóból is csak ömlenek az ötletek.
– Jó lenne feldolgozni a magyar várak legendáit. Jókaitól Mikszáthig rengeteg klasszikus írónk foglalkozik váraink történetével. Lenne turisztikai jelentősége, táplálná a lokálpatrióta érzelmeket, és persze a magyar mondakincs egy új rétegét tárná föl a rajzfilmek révén. De érdemes volna hozzányúlni a hun mondákhoz, Atilla hun király korához is.
Talán nemcsak a magyar közönség számára lenne érdekes, de akár a kínaiaknak, mongoloknak, sőt a németeknek is. Hiszen még utóbbiak is nyakig benne vannak az Attila-mondakörben. Akár egész estés játékfilmeket is készíthetne a stúdió. Amikor arról beszélünk, milyen fontos lenne, hogy készüljenek történelmi mozik, ritkán gondolunk arra, hogy ezek lehetnének animációs filmek is. Pedig ennek is van hagyománya a magyar filmgyártásban, s különösen van itt Kecskeméten.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!