Itt készültek a mesék, amik a DNS-ünkbe ivódtak

Tegye föl a kezét, aki nem szerette a Magyar népmesék című rajzfilmsorozatot! Vagyis… Ne! Ne tegye föl! Kiközösítik barátai, megvetik ismerősei, elidegenednek tőle gyermekei… Nem folytatom. Ha akad valaki, aki nem kedvelte a Kecskeméti Rajzfilmstúdió, pontosabban Mikulás Ferenc, Jankovics Marcell, Horváth Mária és Nagy Lajos lenyűgöző sorozatát, az hallgasson róla örökké! Ám, aki szerette, az tartson most velem Kecskemétre, ahol Mikulás Ferenc és Bán János vezetett végig a házban, hogy közelről lássam, 53 év után miképpen adja át a legendás műhely vezetését a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakja, stúdióalapító, ügyvezető igazgató a népszerű írónak, az M5 korábbi csatornaigazgatójának, a Kecskeméti Médiacentrum előző főszerkesztőjének.

2024. 06. 15. 6:44
Kecskeméti Rajzfilmstúdió
Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója, filmproducer, és Bán János író, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője 2024. június 4-én Kecskeméten. Fotó: Bús Csaba Forrás: Petőfi Népe
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ha kicsit tehetségesebb vagyok, ma én is ott ülhetnék a képernyő előtt – meséli Bán János. – Imádtam a rajzfilmeket, képregényeket, és fiatalemberként magam is rajzolgattam. Összeszedtem hát a bátorságomat meg a rajzaimat és eljöttem Feriékhez…

Harminc év kellett ahhoz, hogy az álom, ha nem is egészen úgy, ahogy megszületett, de valahogy valósággá váljon. 

Június elsejével Bán János vette át a stúdió vezetését. Munkák sokaságába csöppent bele. Készül a Magyar népmesék újabb tizenhárom része, és egy sorozat az Árpád-házi szentekről. Mikulás Ferenc bakancslistáján persze van még néhány tétel.

– Szeretném megcsinálni Kossuth Lajos életét. Izgalmas történet lenne, magánemberként is kalandos sorsa volt a kormányzónak. Aztán egy másik terv: összeszedtük a Duna-menti országokból azokat a meséket, amelyek a folyamhoz kapcsolódnak. Jó lenne elkészíteni ezt a sorozatot is, mert arról szólna, mi köt össze bennünket…

Az új igazgatóból is csak ömlenek az ötletek. 

– Jó lenne feldolgozni a magyar várak legendáit. Jókaitól Mikszáthig rengeteg klasszikus írónk foglalkozik váraink történetével. Lenne turisztikai jelentősége, táplálná a lokálpatrióta érzelmeket, és persze a magyar mondakincs egy új rétegét tárná föl a rajzfilmek révén. De érdemes volna hozzányúlni a hun mondákhoz, Atilla hun király korához is. 

Talán nemcsak a magyar közönség számára lenne érdekes, de akár a kínaiaknak, mongoloknak, sőt a németeknek is. Hiszen még utóbbiak is nyakig benne vannak az Attila-mondakörben. Akár egész estés játékfilmeket is készíthetne a stúdió. Amikor arról beszélünk, milyen fontos lenne, hogy készüljenek történelmi mozik, ritkán gondolunk arra, hogy ezek lehetnének animációs filmek is. Pedig ennek is van hagyománya a magyar filmgyártásban, s különösen van itt Kecskeméten.

Persze a dolog korántsem olyan egyszerű. A kecskeméti filmstúdiótól a Magyar Televízió még a rendszerváltozás előtt rendelte meg azokat a sorozatokat, amelyeken azóta is nemzedékek nőttek fel. Ami nemcsak azért megköhentő, mert a köztelevízió többször is elkötelezte magát az értékteremtés, értékőrzés mellett, de azért is, mert azok a lehetőségek, amiket itt találunk, valóban hiánypótlóak.

– Újra és újra azzal szembesülünk, hogy meg kell védenünk a gyermekeinket mindazoktól a káros és ártalmas tartamaktól, amelyek elborítják a médiumokat, de azon is gondolkodnunk kellene, hogy vajon mit lehetne ezek helyett kínálni – veti föl Bán János. 

– Hiszek abban, hogy lenne mit adni. Ez a stúdió itt Kecskeméten már bizonyított, olyan filmeket és sorozatokat hozott létre, amelyek szinte a DNS-ünkbe ivódtak, amelynek aranyfedezetük van. Jó lenne, ha a magyar televízió újra építene arra a kreatív energiára és látásmódra, ami nekünk megvan. Ez a műhely egyedi módon, de világszínvonalon és szerethetően tudja megmutatni a magyar értékvilágot. Ha a Kádár-korban sikerrel lehetett küzdeni nemzeti értékeinkért, és maradandó alkotásokat létrehozni itt, a Duna–Tisza közén, akkor talán ma is van erre esély – teszi hozzá a stúdió új vezetője. És ha igaza lesz, eljöhet megint egy olyan korszak, amikor a kecskeméti alkotóközösség küldetése mindannyiunk javára válik.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.