Itt készültek a mesék, amik a DNS-ünkbe ivódtak

Tegye föl a kezét, aki nem szerette a Magyar népmesék című rajzfilmsorozatot! Vagyis… Ne! Ne tegye föl! Kiközösítik barátai, megvetik ismerősei, elidegenednek tőle gyermekei… Nem folytatom. Ha akad valaki, aki nem kedvelte a Kecskeméti Rajzfilmstúdió, pontosabban Mikulás Ferenc, Jankovics Marcell, Horváth Mária és Nagy Lajos lenyűgöző sorozatát, az hallgasson róla örökké! Ám, aki szerette, az tartson most velem Kecskemétre, ahol Mikulás Ferenc és Bán János vezetett végig a házban, hogy közelről lássam, 53 év után miképpen adja át a legendás műhely vezetését a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakja, stúdióalapító, ügyvezető igazgató a népszerű írónak, az M5 korábbi csatornaigazgatójának, a Kecskeméti Médiacentrum előző főszerkesztőjének.

Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója, filmproducer, és Bán János író, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője 2024. június 4-én Kecskeméten. Fotó: Bús Csaba Forrás: Petőfi Népe

A kényelmes családi háznál nem nagyobb kecskeméti kúria és utólag épített új épületének folyosóin, irodáiban plakátok, montázs-összeállítások, régi fényképek emlékeztetnek fél évszázad kulturális küldetésére. Mert már itt, rögtön a legelején érdemes leszögezni: a Kecskeméti Rajzfilmstúdió nem csak médiavállalkozás. Persze az is, de nekünk, érdeklődőknek, rajongóknak, nézőknek, sőt csodálóknak, inkább értékteremtő műhely, nemzeti jellegünket újraformáló szellemi erőközpont, gyermekkorunk talán legfontosabb filmélményének megteremtője.

Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője 2023. február 21-én a kecskeméti Katona József Könyvtárban, a Kecskemétfilm Kft., valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kerekasztal-beszélgetésén (Fotó: Petőfi Népe/Bús Csaba)

– Azért készült itt más is, nem csak a Magyar népmesék  meg a Mondák a magyar történelemből sorozat – mutat a DVD-borítókból és fotókból összeálló montázsokra Mikulás Ferenc. – A Vízipókot mindenki ismeri, meg az utolsó nagy filmünket is, a Toldit, de készülnek szerzői rövidfilmek is. Itt van például egy középkori magyar művészről szóló film, az MS mester élete, aztán van itt Örkény egypercesének átdolgozása, A walesi bárdok és így tovább.

Hosszan sorolja, mutogatja a legendás filmes a legendás és kevéssé ismert filmeket. Ha mindet meg akarnám említeni, napestig sem jutnék a végére. – Szó sincs arról, hogy csak a gyerekeknek készítenénk filmeket – magyarázza a sokféleséget. – Az animáció ma már a felnőtteknek is szól. Németekkel, franciákkal, belgákkal, amerikaiakkal dolgozunk együtt. Volt, hogy azzal kerestek meg, hogy az ősi kelta motívumkincset is felhasználva készítsünk animációs filmet egy ír történet alapján. Éppen a Magyar népmesék stílusa keltette fel az érdeklődésüket; megragadta őket, ahogy a tradicionális népművészeti motívumokat átírtuk a legkorszerűbb vizuális nyelvre…

Persze most velem együtt megkérdezhetné az ámuló-bámuló olvasó, vajon honnan a csudából tudják az írek meg az angolok, hogy mit rajzolnak Kecskeméten egy aprócska filmstúdió 
munkatársai, de hamarosan kiderül: 

a nagyvilág – ahogy az sokszor megesett már – jobban ismeri és többre is tartja a magyar műhely munkáit, mint mi magunk. A Magyar népmesék száz epizódja megtekinthető a YouTube-on és – most kapaszkodjanak meg! – úgy jár 184 milliós nézettségnél, hogy minden hónapban újabb és újabb kétmillióval nő a megtekintések száma. 

Bán János, az M5 csatornaigazgatója interjút ad a csatorna Elveszett idők című díjnyertes történelmi drámája ünnepi vetítésének kezdete előtt a fővárosi Cirkó-Gejzír Filmszínházban 2022. december 13-án (Fotó: MTI/Mónus Márton)

– Először azt hittem – avat be egy szakmai vitába Bán János –, fölösleges lesz feltenni az internetre ezeket a filmeket. És kiderült, nem is tévedhettem volna nagyobbat. Nemcsak a magyar népmesesorozat támadt ott új életre, de a stúdiónak is hoz pénzt, és újabb meg újabb munkalehetőséget. Ráadásul az is kiderült, hogy nagyon sok külföldön élő magyar gyerek nézi, olyan gyerekek, akik már alig-alig beszélnek magyarul, s mégis: a filmeken, meséken keresztül meg tudják találni identitásukat, tudnak kapcsolódni a hazájukhoz, a nemzetükhöz – fejtette ki az új igazgató. 

A munkahelyeket is megmutatja a régi és az új vezető. Rutinnal kezelnek a munkatársak. Nem én vagyok az egyedüli látogató. A stúdió szervezett keretek között fogadja az érdeklődőket. Évente négy-ötezer vendég kukucskál át a grafikusok, színezők, animátorok és ki tudja még milyen szakemberek válla fölött… 

– Ha kicsit tehetségesebb vagyok, ma én is ott ülhetnék a képernyő előtt – meséli Bán János. – Imádtam a rajzfilmeket, képregényeket, és fiatalemberként magam is rajzolgattam. Összeszedtem hát a bátorságomat meg a rajzaimat és eljöttem Feriékhez…

Harminc év kellett ahhoz, hogy az álom, ha nem is egészen úgy, ahogy megszületett, de valahogy valósággá váljon. 

Június elsejével Bán János vette át a stúdió vezetését. Munkák sokaságába csöppent bele. Készül a Magyar népmesék újabb tizenhárom része, és egy sorozat az Árpád-házi szentekről. Mikulás Ferenc bakancslistáján persze van még néhány tétel.

– Szeretném megcsinálni Kossuth Lajos életét. Izgalmas történet lenne, magánemberként is kalandos sorsa volt a kormányzónak. Aztán egy másik terv: összeszedtük a Duna-menti országokból azokat a meséket, amelyek a folyamhoz kapcsolódnak. Jó lenne elkészíteni ezt a sorozatot is, mert arról szólna, mi köt össze bennünket…

Az új igazgatóból is csak ömlenek az ötletek. 

– Jó lenne feldolgozni a magyar várak legendáit. Jókaitól Mikszáthig rengeteg klasszikus írónk foglalkozik váraink történetével. Lenne turisztikai jelentősége, táplálná a lokálpatrióta érzelmeket, és persze a magyar mondakincs egy új rétegét tárná föl a rajzfilmek révén. De érdemes volna hozzányúlni a hun mondákhoz, Atilla hun király korához is. 

Talán nemcsak a magyar közönség számára lenne érdekes, de akár a kínaiaknak, mongoloknak, sőt a németeknek is. Hiszen még utóbbiak is nyakig benne vannak az Attila-mondakörben. Akár egész estés játékfilmeket is készíthetne a stúdió. Amikor arról beszélünk, milyen fontos lenne, hogy készüljenek történelmi mozik, ritkán gondolunk arra, hogy ezek lehetnének animációs filmek is. Pedig ennek is van hagyománya a magyar filmgyártásban, s különösen van itt Kecskeméten.

Persze a dolog korántsem olyan egyszerű. A kecskeméti filmstúdiótól a Magyar Televízió még a rendszerváltozás előtt rendelte meg azokat a sorozatokat, amelyeken azóta is nemzedékek nőttek fel. Ami nemcsak azért megköhentő, mert a köztelevízió többször is elkötelezte magát az értékteremtés, értékőrzés mellett, de azért is, mert azok a lehetőségek, amiket itt találunk, valóban hiánypótlóak.

– Újra és újra azzal szembesülünk, hogy meg kell védenünk a gyermekeinket mindazoktól a káros és ártalmas tartamaktól, amelyek elborítják a médiumokat, de azon is gondolkodnunk kellene, hogy vajon mit lehetne ezek helyett kínálni – veti föl Bán János. 

– Hiszek abban, hogy lenne mit adni. Ez a stúdió itt Kecskeméten már bizonyított, olyan filmeket és sorozatokat hozott létre, amelyek szinte a DNS-ünkbe ivódtak, amelynek aranyfedezetük van. Jó lenne, ha a magyar televízió újra építene arra a kreatív energiára és látásmódra, ami nekünk megvan. Ez a műhely egyedi módon, de világszínvonalon és szerethetően tudja megmutatni a magyar értékvilágot. Ha a Kádár-korban sikerrel lehetett küzdeni nemzeti értékeinkért, és maradandó alkotásokat létrehozni itt, a Duna–Tisza közén, akkor talán ma is van erre esély – teszi hozzá a stúdió új vezetője. És ha igaza lesz, eljöhet megint egy olyan korszak, amikor a kecskeméti alkotóközösség küldetése mindannyiunk javára válik.