A kényelmes családi háznál nem nagyobb kecskeméti kúria és utólag épített új épületének folyosóin, irodáiban plakátok, montázs-összeállítások, régi fényképek emlékeztetnek fél évszázad kulturális küldetésére. Mert már itt, rögtön a legelején érdemes leszögezni: a Kecskeméti Rajzfilmstúdió nem csak médiavállalkozás. Persze az is, de nekünk, érdeklődőknek, rajongóknak, nézőknek, sőt csodálóknak, inkább értékteremtő műhely, nemzeti jellegünket újraformáló szellemi erőközpont, gyermekkorunk talán legfontosabb filmélményének megteremtője.

– Azért készült itt más is, nem csak a Magyar népmesék meg a Mondák a magyar történelemből sorozat – mutat a DVD-borítókból és fotókból összeálló montázsokra Mikulás Ferenc. – A Vízipókot mindenki ismeri, meg az utolsó nagy filmünket is, a Toldit, de készülnek szerzői rövidfilmek is. Itt van például egy középkori magyar művészről szóló film, az MS mester élete, aztán van itt Örkény egypercesének átdolgozása, A walesi bárdok és így tovább.
Hosszan sorolja, mutogatja a legendás filmes a legendás és kevéssé ismert filmeket. Ha mindet meg akarnám említeni, napestig sem jutnék a végére. – Szó sincs arról, hogy csak a gyerekeknek készítenénk filmeket – magyarázza a sokféleséget. – Az animáció ma már a felnőtteknek is szól. Németekkel, franciákkal, belgákkal, amerikaiakkal dolgozunk együtt. Volt, hogy azzal kerestek meg, hogy az ősi kelta motívumkincset is felhasználva készítsünk animációs filmet egy ír történet alapján. Éppen a Magyar népmesék stílusa keltette fel az érdeklődésüket; megragadta őket, ahogy a tradicionális népművészeti motívumokat átírtuk a legkorszerűbb vizuális nyelvre…
Persze most velem együtt megkérdezhetné az ámuló-bámuló olvasó, vajon honnan a csudából tudják az írek meg az angolok, hogy mit rajzolnak Kecskeméten egy aprócska filmstúdió
munkatársai, de hamarosan kiderül:
a nagyvilág – ahogy az sokszor megesett már – jobban ismeri és többre is tartja a magyar műhely munkáit, mint mi magunk. A Magyar népmesék száz epizódja megtekinthető a YouTube-on és – most kapaszkodjanak meg! – úgy jár 184 milliós nézettségnél, hogy minden hónapban újabb és újabb kétmillióval nő a megtekintések száma.

– Először azt hittem – avat be egy szakmai vitába Bán János –, fölösleges lesz feltenni az internetre ezeket a filmeket. És kiderült, nem is tévedhettem volna nagyobbat. Nemcsak a magyar népmesesorozat támadt ott új életre, de a stúdiónak is hoz pénzt, és újabb meg újabb munkalehetőséget. Ráadásul az is kiderült, hogy nagyon sok külföldön élő magyar gyerek nézi, olyan gyerekek, akik már alig-alig beszélnek magyarul, s mégis: a filmeken, meséken keresztül meg tudják találni identitásukat, tudnak kapcsolódni a hazájukhoz, a nemzetükhöz – fejtette ki az új igazgató.
A munkahelyeket is megmutatja a régi és az új vezető. Rutinnal kezelnek a munkatársak. Nem én vagyok az egyedüli látogató. A stúdió szervezett keretek között fogadja az érdeklődőket. Évente négy-ötezer vendég kukucskál át a grafikusok, színezők, animátorok és ki tudja még milyen szakemberek válla fölött…