A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa, Cigányszerelem – egyebek között ezek a máig ismert és szeretett operettek őrzik Franz Lehár, nekünk Lehár Ferenc, a nemzetközi operettirodalom kiemelkedő zeneszerzőjének emlékét. Lehár az Osztrák–Magyar Monarchia lakosaként, Komáromban látta meg a napvilágot, ami ma már szlovák terület. Révkomáromi szülőháza helyén 1980-tól egész alakos szobra és róla elnevezett park található. Apja katonakarmesterként dolgozott, családja így került 1880-ban Budapestre. Zenei tanulmányait – hegedülni tanult – Pesten kezdte, majd Prágában folytatta. Ezt követően ő is a katonakarmesteri hivatásnak élt, de saját kompozíciókat is írt. Operaírással próbálkozott, ám csakhamar az operett műfaja felé fordult: 1902-ben a Karczag Vilmos vezette Theater an der Wien színházban mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat. De ugyanitt került színre A víg özvegy is 1905-ben. Lehár Ferenc ünnepelt operettkomponista lett, s e siker nemcsak szakmai volt, hanem anyagi is. Ez pedig lehetővé tette neki, hogy impozáns villát vásároljon 1912-ben Bad Ischlben. A körülbelül 68 ezer koronáért a villát, annak melléképületeit és berendezését szintén megkapta.
Nyaranta a villában a komponista, a hátsó házba pedig Sophie Meth, a feleség töltötti idejét. A rezidencián megfordult a művészvilág színe-java, köztük a mester kedvenc tenoristája, Richard Tauber, aki szintén vásárolt házat Bad Ischlben. Lehár oly annyira szerves része lett a város kulturális életének, hogy a Sisi-kultusz mellett a Lehár-kultusz jól elfér: a ma már egész nyáron át tartó operettfesztivál, de még a mozi is az ő nevét viseli.
A Traun folyóra – amely kettészeli Bad Ischl városát – néz a Lehár-villa megannyi ablaka, ahol a pezsgő társasági élet mellett komoly munka folyt. Az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésével Bad Ischlben lehetőség nyílt arra, hogy a statikailag is amortizált épületet rendbe hozzák.
Lehár Ferenc ugyanis – azzal a céllal, hogy múzeum létesüljön a villában – a városra hagyta az ingatlant.
1948-as halálát követően ez a végrendelet érvénybe lépett. A felújítás alkalmával a 21. századi elvárásoknak és a szigorú műemlékvédelmi szabályoknak egyszerre kellett megfelelnie az építészeknek. A bútorokat elvitték, s elkezdődhetett a hosszú folyamat: liftszerelés, több mint tíz méter mély vastartó elhelyezése, korabeli díszítési technikák alkalmazása, bútorok javítása és a villában található használati tárgyak és műtárgyak – szentképek, szobrok stb. – alapos leltára.
A látogatók előtt 2024 májusában nyílt meg a Lehár-villa, de egyelőre csak a főépület és a kert látogatható. A villa szintjeit idegenvezető segítségével fedezhetjük fel, aki angol és német nyelven ismerteti az épület és a szerző életét.
Tartalmas egy óra ez, a társasági élet színtereit és Lehár privát helyiségeit is bemutatják. Hálószobájában szentképek és szobrok sokasága között helyezkedik el ágya, ahol 78 évesen elhunyt. Kis vitrinben sorakoznak a kabalaelefántok is, hiszen Lehár babonás volt, s magánál hordta kedvenc figuráját. A jó anyagi helyzetről árulkodik fürdőszobája egyebek között heverővel, káddal és a kor divatjának szépítkezőszereivel. A szemfülesek észrevehetnek az öltözködőszoba és a fürdő közötti ajtón néhány számot. A mester ugyanis halála végéig dátummal együtt feljegyezte a súlyát, ezt pedig sikerült megmenteni az utókornak.
De ezenfelül megannyi apró – amulett, képtartó, fotó, kitüntetések, kották – tárgyon keresztül ismerhetjük meg Lehár Ferencet, a 20. század egyik ünnepelt zeneszerzőjét és a magánembert. A rekonstruált szobákat követően külön rész foglalkozik a felújítás részleteivel. Az Európa kulturális főváros címmel középpontba kerülhet újra a zeneszerző szellemi és tárgyi öröksége, s talán a közeljövőben – akár egy szalonest keretin belül – újra Lehár-dallamok szűrödnek majd ki a villából.