A sztrájkot követő nyilatkozataidban kijelentetted, hogy egyetlen munkavállalónak sem kell tartania a sztrájkban való részvétel miatti retorziótól. Az ígéreted, mint oly gyakorta, most sem tartottad, mivel a sztrájkban részt vevő munkatársadat létszámleépítés ürügyén sok más társával egyetemben elbocsájtottad
– írta levelében Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSz) elnöke és Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének (MZTSz) elnöke.
A felháborodott, elbocsátott dolgozók kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek, amelynek időpontját a tegnapi napra jelölték ki.
A vádakra és az elmúlt napok eseményére az intézmény vezetője megkeresésünkre reagált.
– Miért volt szükség létszámleépítésre?
– A Magyar Állami Operaház 2024 májusában több ok egymásra hatása miatt volt kénytelen újratervezni financiális működését, ennek nyomán pedig színházi programját is.
Az okok között szerepel az intézmény részére 2022 óta át nem utalt, ugyanakkor törvényileg kötelező húszszázalékos béremelés fedezetének évről évre történő előteremtése, a kompenzáció nélkül maradt rezsiár-robbanás és a márciusi példátlan sztrájk primér kárai, valamint a másodlagos pluszkiadások, amelyek a munkabeszüntetést záró megállapodásból és a kollektív szerződés oktrojált megkötéséből adódtak.
– Milyen alternatív módokon próbálták az intézmény kiadásait csökkenteni?
– Az Opera vészhelyzeti csomagja bevételnövelő intézkedésekből (helyáremelés, terem- és jelmezbérleti díjak emelése, felpörgetett rendezvényes tevékenység, catering visszaszervezése, királyi páholy értékesítése, egész nyáron játszó Operaház stb.) és takarékossági intézkedésekből áll (minimális premierszám, 85 db Eiffel műhelyházi előadás törlése, kilépés a Lázár Ervin programból, beszerzések, beruházások leállítása, átszervezések, elbocsátás, álláshelyek megszüntetése stb.).
– Hány dolgozótól voltak kénytelenek megválni? Mely munkaterületeket érinti a változás?
– Ígéreteinkhez híven a csoportos létszámleépítés határát el nem érő, átszervezés miatt végrehajtott elbocsátás 19 munkatársat érint. Mindegyikük az adminisztráció, a színpadi műszak, a támogató tárak és az épületüzemeltetés kötelékében dolgozott eddig, tehát zenekari művész, balettművész és énekkari művész sem távozik. Ugyanakkor nagy művészeti tárainkban tucatnyi üres vagy megürülő álláshelyet voltunk kénytelenek megszüntetni, így rájuk is igaz, hogy a lényegesen magasabb járandóságért többet kell majd dolgozniuk.
A 19 főt érintő elbocsátás egyébként az intézményi állomány alig egy százalékát jelenti, az éves normál fluktuációnak is csak a harmada. Sosem volt szempont, hogy ki sztrájkolt: hogy a 19-es listára néhányan közülük rákerültek, épp azt bizonyítja, hogy nem bosszúról van szó. (A leépítésben érintettek kilencven százaléka nem vett részt a munkabeszüntetésben, egyszerűen elfogyott a feladata a kényszerű átszervezés során.)
– Mikor vált nyilvánvalóvá az átszervezés ténye? Mik a további lépések, teendők?
– Mindezekről már tavasszal, a sztrájktárgyalások alatt tájékoztattuk a szakszervezeteket, az általuk készített hangfelvételek és az általunk vezetett jegyzőkönyvek bizonyítják ezt, a főigazgató pedig 2023 novemberében minden tárnak, mind az 1300 alkalmazottnak hét nagy összejövetelen személyesen tárta fel a készülődő sztrájk és az irreális követelések veszélyeit.
A Magyar Állami Operaház a hatályos törvények betűjét és szellemét betartva halad tovább a konszolidáció útján, számít ebben társulatára, nézőire és a ma hivatalba lépő új minisztériumi vezetésre is. Az OPERA elítéli az intézmény ellen immár több mint egy éve folyó hangulatkeltést és politikai felhangoktól sem mentes hergelést, amely további károkat (és adott esetben további következményeket) hozhat hazánk legnagyobb, legaktívabb és leglátogatottabb színházának működésében.
