A Bujtor István Filmfesztivál igazgatója – aki a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke is – elmondta, hogy a helyszín megváltoztatásának két oka is volt. Egyrészt az elmúlt 5-6 évben olyan méretűvé nőtt a programkínálat és akkora lett az érdeklődés a fesztivál iránt, hogy az 1700 fős településen, Balatonszemesen már nem férnek el az emberek. Az infrastruktúra sem volt megfelelő ahhoz, hogy a mozivetítéseket megfelelő színvonalon meg tudják valósítani.

– Balatonszemesen csak a Latinovits Művelődési Ház állt a rendelkezésünkre két teremmel, de a technikai feltételeket és a férőhelyeket illetően sem volt már alkalmas arra, hogy méltó körülményeket teremtsünk a filmfesztiválnak. A másik probléma, hogy már a kültéri programok sem fértek el, hiszen behatárolható volt az a terület, ahová el lehet vinni egy koncertet – tette hozzá Lutter Imre, aki azt is megjegyezte, hogy például a Retró utcabálon legutóbb is több ezer ember volt jelen, amit így már nehéz balesetmentesen kezelni.
A fesztiváligazgató arra is kitért, hogy Keszthely nem egyedül pályázott arra, hogy a Bujtor István Filmfesztiválnak hosszú távon a házigazdája legyen. Sok Balaton környéki és más területen lévő település is érdeklődött, s végül azért maradtak Keszthelynél, mert ez a fürdőváros elég nagy, hogy elbírja a programot, kultúrabarát, és anyagilag is komolyan támogatják a fesztivált, hasonlóan a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványához.
– Mi magunk nem tudnánk megteremteni az egyébként nonprofit fesztiválnak a teljes anyagi hátterét, hiszen civil szervezetek állnak mögöttünk, mint a Latinovits Emlékmű Alapítvány vagy a Magyar Versmondók Egyesülete – tette hozzá Lutter.
Arra a kérdésre, hogy van-e olyan erős a Bujtor-kultusz, hogy életben tartsa ezt a rendezvénysorozatot, a fesztiváligazgató kifejtette: szerinte vannak olyan művészek, akiknek a neve akkor is halhatatlan lesz, ha egy szűkebb réteghez szól, de ahhoz, hogy fennmaradjon, ápolni kell az életművet és továbbörökíteni az új generációk felé is – ezt Latinovits Zoltán, Bujtor István féltestvére éppúgy megérdemli, mint Bujtor maga.
Az olyan kulturális szakmai szervezeteknek, mint amilyen itt a két főszervező, kötelessége, hogy megpróbálják fenntartani azt a fajta érdeklődést, amelyből például az identitásunk eredhet. Mert egy nemzet identitása a kultúrából és a tudományból jön. Ez az, ami bennünket megkülönböztet bármely másik néptől, és ebben benne van a nyelv ereje, de a művészi perspektívák és a látásmód is
– jegyezte meg Lutter Imre, aki arról is meg van győződve, hogy Bujtor Ötvös Csöpi-filmjei biztosan ott maradnak az új nemzedékek érdeklődési körében is, hiszen olyan sikerfilmek voltak, amelyekre már saját korában is milliók mentek moziba.
– Azt látom, hogy a mai fiatalok, amikor beülnek egy-egy ilyen film vetítésére, végig izgulnak és nevetnek a poénokon, dacára annak, hogy nem ismerik a rendőr Zsigulit vagy a tárcsás telefont. Tehát a filmek élnek. Karinthy úgy gondolta, hogy komolyan kell venni a humort ahhoz, hogy az emberek nevessenek, s ezt vallotta Bujtor is.
– jegyezte meg a fesztiváligazgató, aki szerint nekik az a feladatuk, hogy megpróbálják ezeket a lehető legtöbb eszközzel továbbvinni, egyrészt szakmai vonalon, másrészt popularitásban, az érdeklődő tömegeket elérve. Akár úgy is, hogy megkóstolhatjuk Bud Spencer és Bujtor István kedvenc ételeit, vagy láthatják a rajongók a filmes relikviákat és makettek formájában a legendás Ötvös Csöpi-jeleneteket, csatlakoznak a veteránautósok nyugati és keleti autócsodáikkal, közkedvelt előadók rockabilly koncertjein és Várkonyi Attila retró utcabálján szórakozhatnak a nyaralni vágyók. Fellép Király Viktor, a Mystery Gang és Huzella Péter is. A filmfesztiválra óriási számú, 117 film érkezett, és az előzsűri májusban 85 filmet juttatott a versenyprogramba több kategóriában.
– Nem csak a játékfilmek azok, amelyekre érdemes odafigyelni. Azért tartom szerencsésnek ezt a fesztivált, mert a műfaji sokszínűség jegyében zajlik. Nálunk a játékfilmek, a dokumentum- és ismeretterjesztő filmek mellett a kísérleti fikciós alkotások és a portréfilmek is megjelennek. Az animációs filmek mellett ott vannak a versfilmek is.
– jegyezte meg Lutter Imre, aki ezt azért tartja fontosnak, mert Bujtor István maga is kiválóan mondott verseket, csak Latinovits Zoltán halála után erre már kevésbé volt hajlandó.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!