A Bujtor István Filmfesztivál igazgatója – aki a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke is – elmondta, hogy a helyszín megváltoztatásának két oka is volt. Egyrészt az elmúlt 5-6 évben olyan méretűvé nőtt a programkínálat és akkora lett az érdeklődés a fesztivál iránt, hogy az 1700 fős településen, Balatonszemesen már nem férnek el az emberek. Az infrastruktúra sem volt megfelelő ahhoz, hogy a mozivetítéseket megfelelő színvonalon meg tudják valósítani.
– Balatonszemesen csak a Latinovits Művelődési Ház állt a rendelkezésünkre két teremmel, de a technikai feltételeket és a férőhelyeket illetően sem volt már alkalmas arra, hogy méltó körülményeket teremtsünk a filmfesztiválnak. A másik probléma, hogy már a kültéri programok sem fértek el, hiszen behatárolható volt az a terület, ahová el lehet vinni egy koncertet – tette hozzá Lutter Imre, aki azt is megjegyezte, hogy például a Retró utcabálon legutóbb is több ezer ember volt jelen, amit így már nehéz balesetmentesen kezelni.
A fesztiváligazgató arra is kitért, hogy Keszthely nem egyedül pályázott arra, hogy a Bujtor István Filmfesztiválnak hosszú távon a házigazdája legyen. Sok Balaton környéki és más területen lévő település is érdeklődött, s végül azért maradtak Keszthelynél, mert ez a fürdőváros elég nagy, hogy elbírja a programot, kultúrabarát, és anyagilag is komolyan támogatják a fesztivált, hasonlóan a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványához.
– Mi magunk nem tudnánk megteremteni az egyébként nonprofit fesztiválnak a teljes anyagi hátterét, hiszen civil szervezetek állnak mögöttünk, mint a Latinovits Emlékmű Alapítvány vagy a Magyar Versmondók Egyesülete – tette hozzá Lutter.
Arra a kérdésre, hogy van-e olyan erős a Bujtor-kultusz, hogy életben tartsa ezt a rendezvénysorozatot, a fesztiváligazgató kifejtette: szerinte vannak olyan művészek, akiknek a neve akkor is halhatatlan lesz, ha egy szűkebb réteghez szól, de ahhoz, hogy fennmaradjon, ápolni kell az életművet és továbbörökíteni az új generációk felé is – ezt Latinovits Zoltán, Bujtor István féltestvére éppúgy megérdemli, mint Bujtor maga.
Az olyan kulturális szakmai szervezeteknek, mint amilyen itt a két főszervező, kötelessége, hogy megpróbálják fenntartani azt a fajta érdeklődést, amelyből például az identitásunk eredhet. Mert egy nemzet identitása a kultúrából és a tudományból jön. Ez az, ami bennünket megkülönböztet bármely másik néptől, és ebben benne van a nyelv ereje, de a művészi perspektívák és a látásmód is
– jegyezte meg Lutter Imre, aki arról is meg van győződve, hogy Bujtor Ötvös Csöpi-filmjei biztosan ott maradnak az új nemzedékek érdeklődési körében is, hiszen olyan sikerfilmek voltak, amelyekre már saját korában is milliók mentek moziba.
– Azt látom, hogy a mai fiatalok, amikor beülnek egy-egy ilyen film vetítésére, végig izgulnak és nevetnek a poénokon, dacára annak, hogy nem ismerik a rendőr Zsigulit vagy a tárcsás telefont. Tehát a filmek élnek. Karinthy úgy gondolta, hogy komolyan kell venni a humort ahhoz, hogy az emberek nevessenek, s ezt vallotta Bujtor is.
– jegyezte meg a fesztiváligazgató, aki szerint nekik az a feladatuk, hogy megpróbálják ezeket a lehető legtöbb eszközzel továbbvinni, egyrészt szakmai vonalon, másrészt popularitásban, az érdeklődő tömegeket elérve. Akár úgy is, hogy megkóstolhatjuk Bud Spencer és Bujtor István kedvenc ételeit, vagy láthatják a rajongók a filmes relikviákat és makettek formájában a legendás Ötvös Csöpi-jeleneteket, csatlakoznak a veteránautósok nyugati és keleti autócsodáikkal, közkedvelt előadók rockabilly koncertjein és Várkonyi Attila retró utcabálján szórakozhatnak a nyaralni vágyók. Fellép Király Viktor, a Mystery Gang és Huzella Péter is. A filmfesztiválra óriási számú, 117 film érkezett, és az előzsűri májusban 85 filmet juttatott a versenyprogramba több kategóriában.
– Nem csak a játékfilmek azok, amelyekre érdemes odafigyelni. Azért tartom szerencsésnek ezt a fesztivált, mert a műfaji sokszínűség jegyében zajlik. Nálunk a játékfilmek, a dokumentum- és ismeretterjesztő filmek mellett a kísérleti fikciós alkotások és a portréfilmek is megjelennek. Az animációs filmek mellett ott vannak a versfilmek is.
– jegyezte meg Lutter Imre, aki ezt azért tartja fontosnak, mert Bujtor István maga is kiválóan mondott verseket, csak Latinovits Zoltán halála után erre már kevésbé volt hajlandó.
