Csík János azt írta, több mint harminchat évet töltött a zenekar megtartásával, életével, ez több mint a fél élete, így tehát nem könnyű ettől elszakadnia.
Irgalmatlanul nehéz döntés volt, de be kell látnom a realitásokat
– fogalmazott, mégis hozzáfűzte, hogy nyugodt, ugyanis a Csík Zenekar továbbra is Csík Zenekar marad. „Egy percig sem volt kérdés számomra: vigyék tovább a nevet is, és mindazt, ami ehhez a fantasztikus csapathoz kapcsolódik” – fűzte hozzá és megjegyezte, Tibit kifejezetten alkalmasnak látja, ráadásul friss, fiatal tehetség, ami nagy lehetőség a megújulásra, amelynek éppen eljött az ideje.
Nem mondom, hogy nem fog összeszorulni a szívem, amikor látom őket, de azért kicsit jól is esik elengedni ezt a feladatot, amely mára túlnőtt rajtam
– részletezte, beszámolt arról is, nem tudta volna a magánéleti viharait túlélni, ha a zenésztársai nincsenek mellette. „Hála van bennem, köszönet és drukkolás. Folytassátok, barátaim! Aztán úgyis zenélünk még együtt” – összegzett Csík János, akitől az óévbúcsúztató, december 29-i koncerten köszönnek el.
