– Pár napja talált meg az Akusztik koncertjük felvétele, ami elemi erővel hatott rám. Magával ragadott a tisztasága, az őszintesége, önmagában az, hogy mennyit tud adni a sallangmentes, esszenciális zene és az ahhoz társuló lecsupaszított előadásmód. Hasonló érzések munkálkodtak önökben is, amikor megalakították a capella formációjukat?
– Örülök, hogy ezt mondja, annál is inkább, mert sokszor elgondolkodunk azon, vajon mennyire tud hatni egy ilyen koncertfelvétel. Mi abszolút preferáljuk az élő koncerteket, a valódi találkozást a közönséggel, de nem voltunk benne biztosak, hogy egy ilyen szituációban – ahol csak néhány néző van jelen –, át tud-e jönni igazán a produkció ereje a képernyőn keresztül is. Nekünk is meglepő volt, mennyi pozitív visszajelzést kaptunk. A kérdésre válaszolva, amikor megalakultunk – ennek már hét éve –, még nem igazán tudtuk, hogy mit szeretnénk csinálni, de az, hogy amibe belefogunk, őszinte, sallangmentes és szívből jövő lesz, egyértelmű volt, hiszen mindannyiunk személyiségéből és egyéni munkásságából ez következik. Mind az ötünk külön-külön is ezt a vonalat képviseli a különböző zenekarokban, együttesekben, szólóprojektekben. Együtt, a Napfonatban ez csak egyre egyértelműbbé, tudatosabbá vált.
Mindig úgy szoktuk mondani, hogy a Napfonat hívott minket össze.
Hasonló értékrendű emberek találkoztak, akik elkezdtek együtt énekelni, alkotni.
– Hogyan születtek meg az első dalok?
– Egymás zenéit ugyan ismertük, de a mélyebb kapcsolat fokozatosan alakult ki közöttünk. Egymás megismeréséből születtek meg az első dalok, szövegek. Az első lemez anyaga népzenei ihletésű – népdalokat kezdtünk el többszólamúsítani és saját szívünk szerint formálni –, a második nagylemezen pedig már saját szerzemények, saját dalszövegek hallhatók.
– Korábban úgy fogalmazott egy interjúban, hogy kezdetben sem a közönség, sem a zenei piac elvárásai nem foglalkoztatták. Ez mennyiben árnyalódott az elmúlt hét évben?
– Az utóbbi egy évben nagyobb hangsúlyt fektetünk a közösségi médiában való jelenlétünkre, tudatosabban kezdtük el építeni az imidzsünket. Azt nem mondom, hogy igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, de figyelembe vesszük azokat, mert ténylegesen egyre nehezebb elérni a közönséget. Persze ma is működik a koncertélmény alapján történő ajánlás, de online több lehetőségünk van arra, hogy elérjünk akár új hallgatókat. Viszont az, hogy milyen zenét írunk, mit énekelünk és kik vagyunk, az nem változott, nem ingott meg.
Nem azzal a céllal találkoztunk, hogy létrehozzunk egy olyan produkciót, amiből dőlni fog a pénz. Mindannyian nagyon hiszünk a zene felemelő, gyógyító és tisztító erejében. Egy alkotó közösséget akartunk létrehozni, ami időközben baráti közösséggé is alakult.
– Magyar és más kultúrák népdalait is feldolgozzák. Miért tartották fontosnak, hogy más zenei hagyományokat is beemeljenek, és ezek mennyiben kapcsolódnak a magyar népzenei világhoz?
