Amikor a csavaros székely észjárás ütközik a kommunista rendszer kegyetlenségével

Az 1946 és 1956 közötti Erdélyt rajzolja elénk Wass Albert Elvásik a veres csillag című regénye, amelyet Kiss József Jászai Mari-díjas színművész, rendező vitt színre a budapesti Újszínházban. A történet egy apró székely faluban játszódik, ahol a Tizenhárom almafa című műből megismert Tánczos Csuda Mózsi családjának élettörténete folytatódik. A történelmi kilátástalanság és a székely nép életerejének leleményessége küzd meg egymással, amelyet elgondolkodtatóan és sok humorral jelenítettek meg az Újszínház szereplői a pénteken bemutatott előadáson.

2024. 11. 12. 5:20
székely
Mózsinak helyén van az esze a falusiak között is. Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
székely
Jászai László emlékezetes alakítása Fotó: Havran Zoltán

Kiváló színészi alakításokat láthatunk a darabban. 

 A főszereplőt, Mózsit alakító Jánosi Dávid folyamatosan jelen van a színen, alakítása olyannyira hiteles, hogy ízig-vérig székelynek tartjuk. Elképesztő lelki ereje van, az ellenséggel szemben úgy használja a székely furfangot és bátorságot, hogy úgy érezzük, mindent legyőzhet. Még azt is elhisszük neki, hogy hiába került egy szögesdróttal körülvett munkatáborba, ahonnan lehetetlen megszabadulni, a mocsárba ültetett almafája megmaradhat.

Feleségét Koncz Andrea alakítja, aki a családjáért élő erős asszonyt jeleníti meg. A hatalmaskodásában is megfélemlített szovjet Dombi elvtársat és Tarpojánt, a fásult dobrudzsai táborparancsnokot játszó Jászai László emlékezetes alakításában nagyszerűen kettéválasztja a két elnyomó karaktert, sok mulatságos jelenetet produkálva. A szereplők többsége több karaktert alakít, köztük Papp Attila, Boráros Imre, Farkas Tamás, Tóth János Gergely és Kazári András. 

A díszletet Horesnyi Balázs tervezte. A fő helyszínek élesen szemben állnak egymással: a nyári virágos rét, a hegy tetején megbújó otthon szemben áll a fenyegető légkörű szobával, ahol az elvtársak tanyáznak. Igaz-Juhász Katalin jelmezei realisták, de a szereplők között szinte mindenki kap egy-egy eltúlzott részletet, egy nagy bajuszt vagy pocakot. Cári Tibor zeneszerző dallamai felidézik az erdélyi zenei világot. 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.