Drakula sötét mítosza, a mesebeli várkastély és egy kis romániai történelemhamisítás

A régi Magyarország egyik gyöngyszeme, Törcsvár 104 éve, 1920. december 1-jén hullott Mária román királynő, országunk egyik megcsonkítója ölébe. A mesebeli várkastély, amelyet hajdan Nagy Lajos királyunk épp a havasalföldi vajdák betörései ellen emeltetett, mára a romániai turizmus egyik legfőbb attrakciójává vált, amely csak a tavalyi évben tízmillió eurós forgalmat termelt. Nem egészen függetlenül némi történelemhamisítástól, amelyet Drakula sötét mítosza jár át.

A tölcsvári kastély Forrás: Pixabay

Ez a Habsburg ág pedig a rendszerváltozás után szépen vissza is igényelte magának az egykori magyar csodavárat Bukaresttől. És mit ad Isten, 2006-ban vissza is kapták azt!

Csattanós pofon ez a magyar ősiségnek, mert lám: magyar és román lelkületű Habsburg között is van ám különbség, hiszen a mai Törcsvár fala között (hát még a lábainál elterülő bazárvárosban), főként Vlad Tepesnek és a szegényes román vonatkozásoknak terem csak babér. Zitáék emléke és a magyar múlt teljesen elhalványult.

Románia örök jelképe?

Megjegyzendő, hogy az egyik főrészvényes, a visszaszerzést levezénylő Habsburg Domokos (Habsburg Lothringen Dominic) címei között ott a magyar hercegi cím is, sőt az egyik fia is a magyar Sándor nevet viseli. Persze sovány vigasz ez nekünk, kiváltképp, hogy 2006-ban a herceg nem átallta kijelenteni az átvételkor, hogy „a Törcsvári kastély Románia egyik jelképe marad örökre.” De ne is legyünk naivak: Herr Dominic Mária királynő unokája egyben.

A Törcsvár termelte, szétforgácsolódó eurómilliók elgondolkodtatóak, akárcsak az, ha kezünkbe kerül egy magyar fennhatóság alatt kiadott ottani képeslap. Olyannal, mint ez a törcsvári, ahol a bélyegzőn a Szent Korona fölött magyar a településnév, magyar királyi a turulos bélyeg, s nem Oradeába, hanem Nagyváradra szól a címzés.

Törzburg – Törcsvár – Bran. Háromnyelvű képeslap 1911-ből Nagyváradra küldve. Kiadta a Törcsvári Szépítő Egyesület (Törzburger Verschönerungsvereins). Balázs D. Attila magángyűjteménye

Az Erdély elvesztése miatt évről évre ismétlődő veszteségi képletnek csak apró, mégis milliárdokat termelő turisztikai eleme a magyar gyökerű Törcsvár, amely Trianonig Fogaras vármegyéhez tartozott az ezeréves magyar határsáv közvetlen közelében.

Ahol minden magyar alapokon nyugszik

A békeidőkben megjelentetett képes levelezőlapokon is jól látszik, hogy a sziklaszál, amelyen a vár fekszik, mint holmi fatörzs tartja az épületegyüttest a róla elnevezett stratégiai fontosságú szoros alján. Hiába ugyanis minden történelemhamisítási kísérlet, hiába eredeztetik az ősi, később lerombolt vármagot úton-útfélen egyedül a Német Lovagrendtől, bizony őket is az Árpádok hívták be a vidékre (és űzték ki onnan a 13. században), hiszen egyedül ők, a koronás magyar fők adhattak engedélyt bármilyen hasonló nagyságú építkezésre a Kárpát-koszorún belül. A mai formájában látható erősséget is Nagy Lajos és nem egy holmi álvérszívó román vámpír jóváhagyásával építették fel.

Törcsvárban tehát minden magyar alapokon nyugszik, hiszen régi királyaink kegye nélkül nem lenne történelme sem ennek az ékszerdoboznak, és így lehetőség sem arra, hogy az utódállam végletekig felfújt vámpírlegendákat gyártson.

Feltevődik a kérdés, hogy az igencsak prosperáló vámpírtematikával mi vajon tudtunk volna-e mit kezdeni, ha másként fordul a történelem kereke.

Nos, a legendateremtő ír szerző, Bram Stoker a fáma szerint a magyar orientalista, Vámbéry Ármin révén ismerkedett meg Drakula gróf alakjával, s mindemellett Báthory Erzsébet, azaz egy valós magyar történelmi személy históriája is inspirálta.

1897-ben angolul megjelent világhírű művében, a Drakulában pedig csak úgy sorjáznak a magyarságra és a székelységre vonatkozó sorok (még ha romantikusságukban olykor mellőzik is a tudományos alapokat). „Transzszilvánia népessége négy különböző nemzetségből áll; szászokból délen és ezekkel vegyest az oláhokból, a kik a Dáciriktól származtatják magukat; magyarokból nyugaton és székelyekből keleten és északon. Én az utóbbiak közé megyek, a kik a hunoktól és Attilától származottaknak mondják magukat” – olvasható a regény egyik oldalán.

A magyar korona „drága gyöngye”

Neves tájleírónk, Orbán Balázs is foglalkozott Törcsvárral A Székelyföld leírása… című monumentális munkájában, s egy ponton ő is ír Drákula vajdáról, mármint II. Vlad Draculról, Țepeș apjáról. Mindemellett aprólékos részletességgel foglalkozik a magyar korona „e drága gyöngyének” valós, mítoszmentes történelmével is.

A magyar vetületet másrészt tovább lehetne domborítani azzal is, hogy III. Vlad Țepeș magyar felségterületen, az erdélyi Segesváron született 1431-ben – de ez is csak zárójeles igazság, valójában ez sem bizonyított teljes valójában. Mindenesetre még Törcsvár jelenkori felfutása előtt, a 2000-es években emiatt majdhogynem megvalósult Segesváron a Drakula-park nevű horror-Disneyland, amit csak nemzetközi környezetvédelmi összefogás tudott megállítani. 

Mementó a közelmúltból: „Castelul lui Tepes. Dracula's Castle. Le Chateau de Dracula. Draculas Schloss”. Balázs D. Attila magángyűjteménye

Az viszont történelmi tény, hogy III. Vlad ötévesen már a Luxemburi Zsigmond magyar király által alapított Sárkány Lovagrend (innen jön a Draculea/Drakula név) tagja, második felesége a magyar Szilágyi családból származó Jusztina, Mátyás király unokatestvére lett. Țepeș ugyanakkor a magyar király havasalföldi hűbérese is volt. 

Téma volt korábban a vajda nagy port kavart kun származása is, hiszen ő is abból a Basarab fejedelmi famíliából származott, amelyről több román történész is állítja, hogy nem voltak románok. 

Mindezeket számba véve kijelenthető, hogy a mi „Drakula-cirkuszunk” sokkal összetettebb, hitelesebb, de mindenképpen sportszerűbb lett volna, mint amivel most bárki is találkozhat Törcsváron. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a vár hivatalos honlapján a megszokotthoz képest korrektnek mondható történelmi leírásokkal találkozhatunk, ahol még Törcsvár magyar neve is megjelenik, ugyan csak egyszer, de legalább helyesen. Persze gyorsan szertefoszlik az öröm, amikor odébb görgetve II. Rákóczi Györgyből már „Gheorghe Rackoczi”-t fabrikált valaki.

Ludwig Rohbock: A törcsvári kastély (1883). Forrás: Wikipedia

Ami leszűrhető, hogy csak Törcsvár egymaga vagyonokat termelhetett volna egy 21. századi szerencsésebb Magyarországnak, ha területvesztés nélkül ki tudunk ugrani idejében a két világháborúból. Ez viszont nem sikerült, sőt Törcsvár 1940-ben vissza sem tudott térni Magyarországhoz. Pedig a lelke mélyében ez a vár is magyar, és ezt magunkban is tudatosítanunk kell.

Így, ha meglátogatjuk, hangolódjunk rá, fürkésszük ki szavát – és persze ha kell, javítsuk ki a helyi idegenvezetők történelemhamisító zagyvaságait is, jó magyar szokás szerint. Azt se feledjük el nekik hangoztatni, hogy az egyik résztulajdonos még ma is egy Habsburg magyar herceg.

Drakula-legendárium a semmiből

A Törcsvárhoz kapcsolódó Drakula-mítosz valóságtartalmát maga a vár hivatalos honlapja cáfolja. Mint írják: „Bram Stoker karaktere, Drakula erdélyi gróf, akinek kastélya magasan sziklán épült, az alatta fekvő völgyben az Erdélyi Fejedelemség folyójával. Ezt a karaktert gyakran összetévesztik Vlad Țepeșsel (Karóbahúzó Vladdal), aki Vlad Dracul néven is ismert, s aki havasalföldi herceg volt, akinek – ma már romokban heverő – kastélya Havaselvén található.

A teljes cikket ide kattintva, a Magyarösszetartozás.hu-n olvashatják!