Százhatvan éves a magyar romantikus építészet egyik legszebb alkotása

Százhatvan éve, 1865. január 15-én nyitották meg a Pesti Vigadót. Feszl Frigyes műve akkoriban sem a közönségnek, sem a szakmabelieknek nem tetszett igazán, de utóbb a magyar romantikus építészet jelképévé vált.

A Pesti Vigadó épülete Forrás: Wikipédia

Pezsgő kulturális központ

Az épület rövid időn belül a pesti kulturális élet kedvelt központja lett. A koncertteremben bálokat, fogadásokat is rendeztek, az I. Ferenc József megkoronázása alkalmából 1867-ben rendezett bálon az uralkodó is részt vett. Itt ünnepelték 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítését, azaz Budapest megszületését is, majd a főváros egyesítésének ötvenedik évfordulóján rendezett koncerten Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi ez alkalomra írt műveit mutatták itt be.

A Vigadó falai között megfordult Johann Strauss, Mascagni, Antonín Dvorák, gyakran hangversenyezett itt a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara (Magyarország legrégebben működő zenekara), itt debütált a zongoraművész Dohnányi Ernő és Fischer Annie.

Itt mutatták be 1881-ben Johannes Brahms B-dúr zongoraversenyét, amelyen a német zeneszerző maga játszotta a szólót, a zenekart pedig Erkel Sándor vezényelte. Egy évvel később, 1882-ben a Vigadó újságírói bálján mutatta be először Puskás Tivadar a Dalműtelefon technológiáját, amely operaelőadásokat közvetített telefonvonalakon.

A Pesti Vigadó ünnepi díszkivilágítása az átadás napján, 1980. március 12-én. Fotó: MTI/Benkő Imre

Átépítések és újranyitások

A Vigadó 1945-ben, Budapest ostroma idején olyan súlyosan megrongálódott, hogy vita folyt arról, helyreállítsák-e.

1954-ben aztán felkerült a műemlékek jegyzékébe, s az ötvenes évek végén a szakemberek kitartó követelésére engedélyezték újjáépítését (bár az illetékesek többször példálóztak azzal, hogy a pénzből iskolákat is lehetne építeni).

Az építkezéshez, pontosabban az átépítéshez 1968-ban kezdtek hozzá, a megújult Duna-parti palota 1980. március 12-én nyitotta meg ismét kapuit egy 660 és egy 200 személyes színházteremmel, valamint egy kiállító galériával. A koncertterem ebben az időszakban is jelentős művészeknek adott teret, fellépett itt Cziffra György, Kovács Dénes, Perényi Eszter, Szenthelyi Miklós és Szvjatoszlav Richter is.

A régi szépségét már csak nyomokban őrző Vigadó 2004-ben bezárt, s újabb, a műemléki szempontokat figyelembe vevő, az eredeti állapot helyreállítására törekvő felújítás vette kezdetét.

A Vigadó tulajdonjogát 2013-ban kapta meg a Magyar Művészeti Akadémia, az új terekkel is bővült épület kapui 2014. március 14-én nyíltak meg. A negyedik emeleten található, elsősorban kisebb koncertek és konferenciák helyszínéül szolgáló Makovecz-terem befogadóképessége 150, a színházi produkciók számára létrehozott Sinkovits Imre Kamaraszínpadé pedig 165 fő.