A történelmi Viharsarok táncai

A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozat ötödik, egyben záródarabja a Viharsarok című előadás, amelyet Sánta Gergő Harangozó-díjas táncművész, tánckarvezető rendezésében mutat be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes február 4-én, a Nemzeti Táncszínházban. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar– román–cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg a műsorban.

2025. 01. 29. 18:32
Viharsarok
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása február 4-én lesz. Fotó: Rencz Norbert
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Féja Géza író így ír a Viharsarok vidékéről és lakosairól: „A tájaknak is megvan a maguk végzete… Az óriási és bontatlan alföldi ég alatt és a síkság végtelenségében minden különösképpen megszépül… A táj és az ember bőséges életű, akár az áldott termőfa, bármennyire is szűk hozzá sors. A déli Tiszavidék, a híres történelmi Viharsarok, megszülte a végtelen szelídséget is… Keleti arcok ezek, s az olajbarna, hideg maszk mögött rejtett forróságok lobognak… van bennük valami egészséges törzsi vadság, fejlett esztétikai hajlandóság, belülről folyton mosolyra csiklandozó életkedv és misztikus hajlam.”

Viharsarok
Az előadás különleges mérföldkő a Magyar Nemzeti Táncegyüttes életében. Fotó: Váradi Levente

A Viharsarok kincsei

A Viharsarok című előadásban megjelenítik a vidék sokszínű kulturális hagyományait és eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot ismerhet meg a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során. 

A békési „nyugtalanság” hangja, a cigányság ösztöne, a románság tüze mind olyan kincsei a vidéknek, amelyek méltó helyet kapnak az Élő Táncarchívum sorozatban. 

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel ezelőtt sorozatát. Ez forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Ezek a műsorok amellett, hogy bemutatják egy-egy vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit; lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rácsodálkozzanak saját tánc- és zenei kultúrájuk gazdagságára és szépségére. 

Az előadás nemcsak a dél-alföldi régió gazdag tánchagyományait idézi meg, hanem különleges mérföldkő is a Magyar Nemzeti Táncegyüttes életében: Sánta Gergő ugyanis most először mutatkozik be anyaegyüttesében koreográfus-rendezőként. 

– Az első önálló műsorom az együttesen belül, de van gyakorlatom, hiszen tizenegy éve vezetjük a Bartók Táncegyüttest a feleségemmel, és sok más helyen is koreografáltam 

– mondta lapunknak Sánta. – Az a megtiszteltetés ért, hogy Zsuráfszky Zoltán mesterem, az együttes művészeti vezetője és Zs. Vincze Zsuzsa szakmai vezetőnk átadták a lehetőséget, hogy megvalósíthassam ezt a produkciót. Régi vágyam volt, hiszen idevaló vagyok a Viharsarokba, Békéscsabán nevelkedtem. 

Az életemet végigkísérték az ottani mestereim, akik tanítottak táncolni. Ezeken az anyagokon nőttem fel, amelyeket újraértelmeztem és most a műsor keretében összefoglaljuk Viharsarok címmel – tette hozzá a koreográfus. 

 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.