Az öt legjobb Gene Hackman-film – Lángoló Mississippi + videó

Megtörtént események alapján készült, felkavaró történelmi krimi.

Fotó: Port.hu

A film kritikai sikert aratott, bár egyesek bírálták, hogy a fekete polgárjogi aktivisták helyett az FBI-ügynökök nézőpontját helyezi előtérbe. Premierje Washingtonban volt 1988. december 2-án. Magyarországon 1990. augusztus 9-én mutatták be.

Történet

A történet két FBI-ügynökről szól. Gene Hackman alakítja Rupert Anderson ügynököt, egy tapasztalt, déli származású nyomozót és Willem Dafoe játssza Alan Ward ügynököt, a fiatal, idealista kollégáját. Őket küldik a délvidéki Jessup megyébe (kitalált helyszín) a három eltűnt aktivista ügyében nyomozni. Az FBI és a helyi hatóságok közti feszültség, a rasszista erőszak és a Ku Klux Klan ellen folytatott küzdelem központi szerepet játszik a filmben. 

Fotó: Mafab.hu

A film az 1964-es valódi eseményeken alapul a cselekménye és karakterei fiktívek. A kisváros tele van félelemmel és ellenségeskedéssel. A helyi rendőrség, a Ku Klux Klan és a hatóságok összejátszanak, hogy eltussolják a történteket. Ahogy az FBI egyre közelebb kerül az igazsághoz, fokozódik az erőszak, és a Klan tagjai támadásokat intéznek fekete lakosok és aktivisták ellen. Az egyik kulcsszereplő Mrs. Pell (Frances McDormand), a helyi seriffhelyettes felesége, aki segít az FBI-nak, mert nem bírja tovább nézni a körülötte zajló erőszakot. Ez azonban életveszélyes helyzetbe sodorja őt is.

A Mississippi Civil Rights Murders az 1964-ben történt három polgárjogi aktivista – James Chaney, Andrew Goodman és Michael Schwerner – brutális meggyilkolására utal, amelyet a Ku Klux Klan (KKK) tagjai követtek el. Az eset az Egyesült Államok történetének egyik legsokkolóbb rasszista indíttatású bűncselekménye volt, és nagy szerepet játszott a polgárjogi mozgalom előretörésében. 1964-ben elfogadták a Polgárjogi Törvényt (Civil Rights Act of 1964), amely véget vetett a faji szegregációnak az USA-ban.

Érdekességek

Eredetileg Gene Hackman játszotta volna a fiatal, idealista ügynököt (Alan Ward), és Willem Dafoe a tapasztalt, dörzsölt FBI-veteránt (Rupert Anderson). A rendező, Alan Parker azonban úgy érezte, hogy a szerepek jobban illenek hozzájuk fordított felállásban, így megcserélték őket és utólag kiderült, hogy milyen jól tették. 

Fotó: Port.hu

Az első forgatókönyv szerint a film egy erőszakosabb és tragikusabb befejezéssel zárult volna, de végül a stúdió egy kicsit „reménytelibb” lezárást kért, ahol legalább részleges igazságszolgáltatás történik. Az egyik jelenetben, ahol a nyomozók dokumentumokat böngésznek, az igazi Mississippi Burning akták egy része is látható. Ez egy apró, de hatásos részlet, amely még hitelesebbé teszi a filmet. Az X-akták (The X-Files) sorozat alkotója, Chris Carter egy interjúban elmondta, hogy a Lángoló Mississippi volt az egyik fő inspirációja a sorozat FBI-szereplőinek megformálásában.

Összegzés

A Lángoló Mississippi egy megrázó, feszültséggel teli film, amely valós eseményeken alapulva mutatja be a rasszizmus brutalitását és az igazságért folytatott küzdelmet. Gene Hackman és Willem Dafoe alakítása kiemelkedő, a történet pedig magával ragadó és elgondolkodtató. 

A lenyűgöző operatőri munka és a feszült légkör miatt a film nemcsak történelmi jelentőségű, hanem egy erőteljes krimi is. Ha egy mély, érzelmileg megterhelő, de fontos filmet szeretnél látni az igazságkeresésről, ez a mozi kihagyhatatlan.

Idővonal: A Lángoló Mississippi című filmet 1988-ban mutatták be, abban az évben, amikor a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kormánya létrehozta az Egyesített Biztonsági Tanácsot. A két kormány aláírta a francia–német dandár megalakításáról szóló szerződést is, Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárták a Magyar Szocialista Munkáspártból,  Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père-Lachaise temetőben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél, a körülbelül 200 fős tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatta, Brüsszelben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár részt vett az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakán, ahova a NATO fennállása óta először hívtak meg a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét, Grósz Károly után Németh Miklós lett a miniszterelnök, a skóciai Lockerbie felett pokolgép robbant a Pan Am 103-as járatán. A terrorcselekménynek összesen 270 áldozata volt. Bartók Bélát újratemették Budapesten, a Farkasréti temetőben. - Wikipédia

A Gene Hackman filmjeit bemutató sorozatunkban a jövő héten már a győztes mozival jelentkezünk.

Borítókép: Rupert Anderson (Gene Hackman) és  Alan Ward  (Willem Dafoe) - (Fotó: Port.hu)