Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Gene Hackman filmjeit bemutató minisorozatunkban az ötödik helyet a Magánbeszélgetés (The Conversation) című krimi érte el, a negyedik pozíciót egy kultikus háborús mozi, A híd túl messze van (A Bridge Too Far) szerezte meg, a bronzérmet pedig egy ikonikus gengsztermozi a Bonnie és Clyde hódította el. Ezen a héten már az ezüstérmes alkotással érkezünk, ami nem más, mint a Lángoló Mississippi (Mississippi Burning).
2. Lángoló Mississippi (1988)
Az eheti mozink egy amerikai történelmi krimi-thriller, amelyet Alan Parker rendezett. A film egy valós eseményen alapul: az 1964-es „Mississippi Civil Rights Murders” ügyén, amikor három polgárjogi aktivistát (James Chaney, Andrew Goodman és Michael Schwerner) brutálisan meggyilkoltak a Ku Klux Klan tagjai Mississippi államban.
Fotó: Mafab.hu
A film 7 Oscar-jelölést kapott, köztük a legjobb film kategóriában is. A jelölésekből azonban csak az operatőri díjat sikerült megszerezni, Peter Biziou volt a díjazott. A zene és a hangulat hűen idézi az 1960-as évek Amerikáját.
A film kritikai sikert aratott, bár egyesek bírálták, hogy a fekete polgárjogi aktivisták helyett az FBI-ügynökök nézőpontját helyezi előtérbe. Premierje Washingtonban volt 1988. december 2-án. Magyarországon 1990. augusztus 9-én mutatták be.
Történet
A történet két FBI-ügynökről szól. Gene Hackman alakítja Rupert Anderson ügynököt, egy tapasztalt, déli származású nyomozót és Willem Dafoe játssza Alan Ward ügynököt, a fiatal, idealista kollégáját. Őket küldik a délvidéki Jessup megyébe (kitalált helyszín) a három eltűnt aktivista ügyében nyomozni. Az FBI és a helyi hatóságok közti feszültség, a rasszista erőszak és a Ku Klux Klan ellen folytatott küzdelem központi szerepet játszik a filmben.
Fotó: Mafab.hu
A film az 1964-es valódi eseményeken alapul a cselekménye és karakterei fiktívek. A kisváros tele van félelemmel és ellenségeskedéssel. A helyi rendőrség, a Ku Klux Klan és a hatóságok összejátszanak, hogy eltussolják a történteket. Ahogy az FBI egyre közelebb kerül az igazsághoz, fokozódik az erőszak, és a Klan tagjai támadásokat intéznek fekete lakosok és aktivisták ellen. Az egyik kulcsszereplő Mrs. Pell (Frances McDormand), a helyi seriffhelyettes felesége, aki segít az FBI-nak, mert nem bírja tovább nézni a körülötte zajló erőszakot. Ez azonban életveszélyes helyzetbe sodorja őt is.
A Mississippi Civil Rights Murders az 1964-ben történt három polgárjogi aktivista – James Chaney, Andrew Goodman és Michael Schwerner – brutális meggyilkolására utal, amelyet a Ku Klux Klan (KKK) tagjai követtek el. Az eset az Egyesült Államok történetének egyik legsokkolóbb rasszista indíttatású bűncselekménye volt, és nagy szerepet játszott a polgárjogi mozgalom előretörésében. 1964-ben elfogadták a Polgárjogi Törvényt (Civil Rights Act of 1964), amely véget vetett a faji szegregációnak az USA-ban.
Érdekességek
Eredetileg Gene Hackman játszotta volna a fiatal, idealista ügynököt (Alan Ward), és Willem Dafoe a tapasztalt, dörzsölt FBI-veteránt (Rupert Anderson). A rendező, Alan Parker azonban úgy érezte, hogy a szerepek jobban illenek hozzájuk fordított felállásban, így megcserélték őket és utólag kiderült, hogy milyen jól tették.
Fotó: Port.hu
Az első forgatókönyv szerint a film egy erőszakosabb és tragikusabb befejezéssel zárult volna, de végül a stúdió egy kicsit „reménytelibb” lezárást kért, ahol legalább részleges igazságszolgáltatás történik. Az egyik jelenetben, ahol a nyomozók dokumentumokat böngésznek, az igazi Mississippi Burning akták egy része is látható. Ez egy apró, de hatásos részlet, amely még hitelesebbé teszi a filmet. Az X-akták (The X-Files) sorozat alkotója, Chris Carter egy interjúban elmondta, hogy a Lángoló Mississippi volt az egyik fő inspirációja a sorozat FBI-szereplőinek megformálásában.
Összegzés
A Lángoló Mississippi egy megrázó, feszültséggel teli film, amely valós eseményeken alapulva mutatja be a rasszizmus brutalitását és az igazságért folytatott küzdelmet. Gene Hackman és Willem Dafoe alakítása kiemelkedő, a történet pedig magával ragadó és elgondolkodtató.
A lenyűgöző operatőri munka és a feszült légkör miatt a film nemcsak történelmi jelentőségű, hanem egy erőteljes krimi is. Ha egy mély, érzelmileg megterhelő, de fontos filmet szeretnél látni az igazságkeresésről, ez a mozi kihagyhatatlan.
Idővonal: A Lángoló Mississippi című filmet 1988-ban mutatták be, abban az évben, amikor a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kormánya létrehozta az Egyesített Biztonsági Tanácsot. A két kormány aláírta a francia–német dandár megalakításáról szóló szerződést is, Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárták a Magyar Szocialista Munkáspártból, Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père-Lachaise temetőben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél, a körülbelül 200 fős tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatta, Brüsszelben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár részt vett az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakán, ahova a NATO fennállása óta először hívtak meg a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét, Grósz Károly után Németh Miklós lett a miniszterelnök, a skóciai Lockerbie felett pokolgép robbant a Pan Am 103-as járatán. A terrorcselekménynek összesen 270 áldozata volt. Bartók Bélát újratemették Budapesten, a Farkasréti temetőben. - Wikipédia
A Gene Hackman filmjeit bemutató sorozatunkban a jövő héten már a győztes mozival jelentkezünk.
Borítókép: Rupert Anderson (Gene Hackman) és Alan Ward (Willem Dafoe) - (Fotó: Port.hu)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
