Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A múlt héten befejeződött a Micky Rourke filmjeit bemutató sorozatunk. Folytatjuk utazásunkat a filmek csodálatos világában. Egy sajnálatos apropó teszi aktuálissá következő színészünk filmjeinek a bemutatását. A rejtélyes körülmények között a közelmúltban elhunyt színészlegenda Gene Hackman általunk legjobbnak ítélt filmjeivel foglalkozunk az elkövetkezendő öt hétben. Sorozatunkban az ötödik helyet a Magánbeszélgetés (The Conversation) című mozi szerezte meg. A filmet a 47. Oscar-gálán három kategóriában jelölték Oscarra: legjobb film, legjobb eredeti forgatókönyv és legjobb hang.
Ki volt Gene Hackman?
1930. január 30-án született San Bernardinóban, Kaliforniában. Karrierje során számos ikonikus szerepben tűnt fel, és a 20. század egyik legelismertebb karakterszínésze volt. Hackman az 1960-as évektől kezdve aktív volt Hollywoodban, és az egyik legmegbízhatóbb színésznek számított. Kiváló tehetsége és sokoldalúsága miatt mind főszerepekben, mind karakterszerepekben brillírozott.
16 évesen otthagyta az iskolát, és belépett az Egyesült Államok Tengerészgyalogságába, ahol rádiósként szolgált, többek között Kínában. Leszerelése után különböző munkákat vállalt, majd beiratkozott az Illinois-i Egyetemre, ahol újságírást tanult.
1/21 gene hackman
A színészet iránti szenvedélye New Yorkba vitte, ahol a Pasadena Playhouse-ban tanult. Barátja, Dustin Hoffman és ő is azok közé a színészek közé tartoztak, akiket kezdetben alábecsültek. Hackman azonban kitartott, és az 1960-as években elkezdett kisebb filmszerepeket kapni.
Nagy áttörése az 1967-es Bonnie és Clyde című filmben jött el, amelyben Buck Barrow szerepét játszotta, és első Oscar-jelölését is kiérdemelte. Az igazi világhírnevet az 1971-es A Francia kapcsolat hozta meg számára, amelyben a kemény zsaru, Popeye Doyle szerepéért megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat.
Gene Hackman generációjának egyik legelismertebb színésze, akinek szerepei időtállók maradtak. Karakterszínészként és főszereplőként is kiemelkedőt nyújtott, és számos ikonikus filmes alakítást hagyott maga után. 2004-ben, 74 éves korában bejelentette visszavonulását a színészettől. Azóta főként írással foglalkozott, és több történelmi és thrillerregényt is publikált.
Idén február 27-én érkezett a szörnyű hír, a kétszeres Oscar-díjas színészt és írót és feleségét, Betsy Arakawa zongoraművészt holtan találták a Santa Fében lévő otthonukban.
A színészlegenda az új-mexikói hatóság szerint szívbetegségben, míg felesége az igen ritka, de annál veszélyesebb hantavírus miatt hunyt el. Hackman az egyik legsokoldalúbb amerikai színésznek számított, aki könnyedén alakított hősöket, antihősöket és gonosztevőket is. A következő öt hétben neki állítunk emléket a legjobb filmjeinek a bemutatásával.
5. Magánbeszélgetés (1974)
Eheti mozink egy amerikai pszichológiai thriller, amelyet Francis Ford Coppola írt és rendezett. A Magánbeszélgetés Coppola egyik legzseniálisabb filmje, amely a paranoia, a személyes tér megsértése és a megfigyelés témáit dolgozza fel. Bár nem annyira populáris, mint A Keresztapa-sorozata vagy Az Apokalipszis most, a kritikusok és a filmes szakma az egyik legnagyobb mesterművének tartják.
Fotó: Mafab.hu
Francis Ford Coppola a filmet a Blow-Up (1966) című Michelangelo Antonioni-film ihletésére írta, amely egy fotósról szól, aki egy képen felfedezni véli egy bűncselekmény nyomait. Coppola ezt az alapötletet a hangfelvételezés világába ültette át. David Shire jazzes, minimalista zongoramuzsikája tökéletesen illik a film hangulatához. A halk és visszafogott zene és a hangeffekt még feszültebbé teszik a nézői élményt.
A film egyik legnagyobb bravúrja a hangkeverés: az elején még homályos beszélgetés egyre tisztábbá válik, ahogy Harry elemzi a felvételeket. A már említett Oscar -jelöléseken túl a film megnyerte az Arany Pálmát az 1974-es Cannes-i Filmfesztiválon.
A történet
A történet középpontjában Harry Caul (Gene Hackman), egy magának való és paranoiás magánnyomozó áll, aki lehallgatási és megfigyelési munkákat végez különböző megrendelők számára. Egyik megbízatása során egy fiatal pár beszélgetését rögzíti egy zsúfolt téren, és lassan rájön, hogy a beszélgetés kulcsfontosságú egy esetleges gyilkossági ügyben.
Fotó: Mafab.hu
Ahogy Harry egyre mélyebbre ás az ügyben, saját bűntudata és múltbeli hibái is felszínre kerülnek, miközben egyre inkább úgy érzi, hogy ő maga is megfigyelés alatt áll. Az utolsó jelenet, amikor Harry egyedül, teljesen megtörve játszik a szaxofonján, az egyik legikonikusabb filmvégi pillanat.
Érdekességek
A forgatókönyvet Coppola már az 1960-as évek végén megírta, de csak a Keresztapa (1972) sikere után kapott rá megfelelő finanszírozást. Pedig a filmet alacsony költségvetéssel forgatták, mintegy 1,6 millió dollárból. Coppola szerint a film nem közvetlenül a Watergate-botrány inspirációja volt, de az amerikai közélet paranoiája nagyban hozzájárult a film hatásához.
Fotó: Mafab.hu
Az eredeti forgatókönyvben a történet New Yorkban játszódott volna, de végül San Francisco lett a helyszín. A város atmoszférája és a magas épületek között játszódó jelenetek tovább erősítik a főhős elszigeteltségét.
Összegzés
A Magánbeszélgetés egy mérföldkő a thriller és a pszichológiai dráma műfajában. Coppola rendezése, Hackman alakítása és a zseniális hangkeverés miatt egy örökérvényű film. Gene Hackman az egyik legjobb alakítását nyújtja, különösen azért, mert Harry Caul egy rendkívül visszafogott karakter, akinek a belső vívódásait elsősorban a mimikájából és gesztusaiból kell kiolvasnunk.
Idővel a Magánbeszélgetés kultuszfilmmé vált, és sok filmes, például Brian De Palma és Christopher Nolan, inspirációként hivatkozik rá. A megtekintése mozirajongóknak erősen ajánlott, különösen azoknak, akik szeretik a lassan építkező, intelligens thrillereket.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Filmkép
