A használt könyvek online piactereit elöntő családi könyvtárak kötetei túlnyomó részt az 1960-80-as években jelentek meg. Ha valaki statisztikát vezetne róluk, bizonyára remek toplistákat lehetne összeállítani a szerzők népszerűségéről. Mint sorozatunk előző részében is jeleztük, enélkül is tudható azonban, kiknek jelentek meg nagy példányszámban és több kiadásban is a művei. Épp ezért ezek ma eladhatatlannak tűnnek, ám a népszerű íróink életművében is vannak olyan kötetek, amelyeknek van még piaci értéke, némelyiknek nem is kevés.
Koncepciós perekben
Még a legolvasottabb írókkal is előfordult, hogy egy-egy könyvüket a kiadójuk kis példányszámban adta közre, így ma ritkaságnak számít.

Ennek hátteréről épp a korszak legkedveltebb szerzőinek egyikétől, Moldova Györgytől tudhatunk meg többet, ráadásul éppen egy viszonylag ritkaságnak számító könyvéből. Az Aki átlépte az árnyékát… című kötete 2001-ben jelent meg, a Magvető Könyvkiadó nagyhatalmú igazgatójáról, Kardos Györgyről szól. Az Emlékezés és dokumentumok alcímmel írt kötetben Moldova nem titkolja szimpátiáját az „ávós Kardosként” emlegetett kiadófőnök iránt, akinek a megítélése máig vitatott, bár az 1985-ben bekövetkezett halála után neves íróink sora méltatta a könyvbaráti tevékenységét.
Moldova a könyvében kitért arra is, hogy Kardos hogyan támogatott – gyakran megelőlegezett vagy akár túlzott honoráriumokkal is – kortárs írókat és milyen rendíthetetlenül állt ki egy-egy művük megjelentetése mellett akár az állampárti vezetés előtt is.
Utóbbin akkoriban Aczél Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezető kultúrpolitikusát, a Minisztertanács elnökhelyettesét kell érteni, akinek Kardos korábban megmentette az életét – állítólag rajta múlott, hogy az 1949-ben indult koncepciós Rajk-perben Aczél „csak” egy mellékperben lett vádlott, így „megúszta” életfogytiglannal.
Nem tudni, mióta ismerték egymást, találkozhattak illegális kommunistaként vagy ennek folyományaként Horthy börtöneiben, 1942-ben zsidó munkaszolgálatosként is. A világháború után Kardos katonai hírszerző, elhárító lett a HM Pálffy György vezette Katonapolitikai Osztályán, amelyet később beolvasztottak az ÁVH-ba, Aczél pedig politikus, országgyűlési képviselő, de 1950-ben ismét összeért a sorsuk a váci fegyházban, ahová Kardos György a Rajk-perben is főszerepet játszó ÁVH-vezérek (Péter Gábor és Farkas Mihály) egy másik koncepciós pere, a Pálffy-ügy vádlottjaként került. 1954-ben Rajkék mellett őket is rehabilitálták.