Népszerű szerzők történelmi árnyékai

Amikor regényt olvasunk, a legtöbbször nem gondolunk arra, milyen múltja volt a szerzőnek vagy éppen mivel küzdött, amikor a sorokat írta, és ez jól is van így. Ha a történet önállóan nem áll meg a lábán, semmi sem segít a művön. Könyvpiaci szempontból azonban van jelentősége a történelmi háttérnek, akár a kötet első megjelenését, akár az utóéletét befolyásolta.

Kiadók „harca”

Kardos 1961-ben indult Magvető kiadós időszakának viszonyrendszerében annak is nagy jelentősége volt, hogy Aczél Györgynek kivételesen jó volt a kapcsolata az MSZMP teljhatalmú főtitkárával, Kádár Jánossal, aki adott a szavára, így szabad kezet kapott a szocialista kultúra irányításában.

A Magvetővel pedig volt egy kis gond is: profilja lefedte a Szépirodalmi Könyvkiadóét, így sajátos versenyhelyzet alakult ki köztük. Kardos erre is hivatkozhatott Aczélnak, amikor egy-egy szerző művét megvédte, de egy idő után előbb jelentek meg a könyvek, és a párton belüli botrány után rendelték be a kultúrfőnökhöz. Moldova írása szerint gyakran előfordult, hogy Kardos ilyenkor lemondott a posztjáról, de Aczél persze egyszer sem fogadta el.

Már csak azért sem, mert a Szépirodalmi kiadóval pont azzal jutott nyugvópontra a „harc”, hogy a Magvetőnél jelentek meg a kultúrpolitikai fősodortól eltérő, vitákat kiváltó művek, például Sánta Ferenc: Húsz óra, Fejes Endre: Rozsdatemető, Ottlik Géza: Hajnali háztetők, és még sorolhatnánk. Kardos György remek szerkesztőkkel vette körül magát, és többnyire hallgatott is rájuk, 

miközben olyan kortárs íróknak biztosított rendszeres megjelenést, mint a többi között Csurka István, Gyurkó László, Esterházy Péter, Moldova György, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Örkény István, Szabó Magda, Szentkuthy Miklós, Weöres Sándor.

Igazgatósága alatt népszerű sorozatok is indultak: például az Albatrosz könyvek, ismeretterjesztő céllal a Gyorsuló idő, a kortanúk visszaemlékezéseit közlő Tények és tanúk, az antik műveket újraélesztő Magyar Hírmondó, de a kortárs líratermést évente szemléző Szép versek és elbeszélésbeli párja, a Körkép is. A Magvető az egyik legnagyobb hatású kiadóvá vált, évente több millió könyvet adott el.

Olvasáskorlátozás

Kardos György érezte ennek a felelősségét, ezért az érzékeny témákat boncolgató vagy más okokból vitatható műveket még a kedvenc szerzőitől is kis példányszámban adta ki. Ezt persze a kor viszonyai között kell értelmezni, amikor a százezer körüli példányszámok sem voltak ritkák. Moldova Györgytől például hivatalosan 35 500 példányban jelentette meg 1969-ben Az elbocsátott légió című könyvet, amely lényegében arról szól, hogy az egykori ÁVH-sok titokban szervezkednek. A párton belüli botrány hatására a boltokba már jóval kevesebb példány jutott el, így a regény első kiadása ma is két-háromezer forintot ér a használt könyves piacokon.

Az olvasáskorlátozó módszert egyébként a többi állami kiadó is gyakorolta, ha kényesnek érzett egy témát. A Szépirodalmi így járt el például 1963-ban – az 1956-os felkelőknek adott amnesztia évében – Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét című könyvével, amely a fülszövege szerint 1944-ben, a nyilas terror idején játszódik, de végkifejleténél nem nehéz párhuzamot találni az ÁVH-s kínzásokkal. 

Déry Tibor művétől is féltek, kis példányszámban adták ki

Déry Tibor 1966-ban kiadott A kiközösítő című regénye pedig az ókori Itáliából idézi meg Ambrus hitszónokot, akit akarata ellenére neveznek ki püspöknek, még meg sincs keresztelve, és vakbuzgóságában a jótéteményei mellett eretnekeket égettet meg, végül az anyaszentegyház érdekében a császárt is kiközösíti. Erről a kor olvasóinak persze eszébe juthattak az 1950-es évek munkáskáderei, a képzetlenül vállalatigazgatónak kinevezett emberek sora, akik jószándékúan is hatalmas károkat tudtak okozni, így a Szépirodalmi jobbnak látta, ha csak 16 700 példányban adja ki a könyvet. Noha a kritikusok Déry legjobb művei közt említik, ritkán jelentették meg újra, az első kiadása így több ezer forintot is érhet a gyűjtőknek.

Tiltakoztak a vezetők

Moldova Györgynek számos könyve szinte minden családi könyvtárban megtalálható, a már említetteken kívül főként az első kötetei számítanak ritkának. 1963-ban, Az idegen bajnok című novelláskönyvvel indult, amely a kőbányai ifjúkorát idézi meg. Első regénye az 1964-ben kiadott Sötét angyal, amely egy 1956-ban utcai harcos diák lázadásairól és kálváriájáról szól. Az 1966-os Magányos pavilon is 56-os témájú, annak a főhőse szembesül aztán Az elbocsátott légió című regényben az egykori ÁVH-sok szervezkedésével.

A Kardosról írt kötet ajánlója a hátsó borítóján és egy viszonylag ritka könyv.

Moldova váltogatva írt szatírát és komoly prózát, a népszerűséget azonban a riportkönyvei hozták meg neki. Eleinte válogatott riportokból álló kötetei jelentek meg, 1967-ben a Rongy és arany, 1969-ben a Tetovált kereszt, 1971-ben a Hajósok éneke – ezek kevésbé ismertek, a rajongóknak ma is megérnek 2500–3000 forintot. Hasonló áron kelnek el az online piactereken a sikert hozó riportkönyvei első kiadásai is, az 1971-ben megjelent Tisztelet Komlónak, az 1974-es Az Őrség panasza, az 1977-es Akit a mozdony füstje megcsapott… és a textiliparról írt 1980-as A szent tehén is. Kevésbé ismert, hogy ezeket a könyveket kisebb-nagyobb botrányok kísérték, az érintett városok és gyárak vezetői tiltakoztak a leírtak ellen. Moldova riportjai ugyanis egyszerűen készültek: azt írta le, amit látott és hallott. Ettől az egész őszintének hatott, és olyasmit is megmutatott, amit a vezetők inkább titkoltak volna.

Moldova pályája egyébként döcögősen indult. 1934-ben zsidó családba született, Reif vezetéknévvel, 1955-ben váltott a Moldovára, amikor először jelent meg írása nyomtatásban. Választásáról később, Az utolsó töltény című önéletrajzi sorozatában azt írta, Csokonai Vitéz Mihály egyik versének ezek a sorai ihlették: „Inkább élnék Moldovában, Bukarestben, mintsem a pénz-sipos, láncos fene Pestben!”

Akkor már dramaturgnak tanult a Színművészeti Főiskolán, de 1956-ban csatlakozott a forradalmárokhoz, és bár a harcokban nem vett részt, utána félbehagyta a főiskolát, saját bevallása szerint ezzel a diáktársait ért retorziók ellen tiltakozott. Attól fogva az írásait ritkán jelentették meg, 1958-ig kazánszerelőként dolgozott, majd a Hunnia Filmgyár forgatókönyvírásokkal bízta meg. 

Abból éltem, hogy rossz filmeket írtam

 – közölte utóbb, maga is örülve, hogy csak a Szerelem csütörtök című film valósult meg a mentora, Fejér Tamás rendezésében. 

Hirdetés az online piacról, a kínálatban a Kopjások című kötettel.

Moldova kapta feladatul a Kopjások című könyv átültetését is, de a végül 1975-ben elkészült film forgatókönyvét más írta. Ez a munka hozta azonban az ismertséget Moldovának a Kopjásokat Berkesi Andrással közösen jegyző Kardos Györggyel, aki aztán szárnyai alá vette a Magvető kiadóban.

Berkesi András 1964-ben az Írószövetségben Fotó: Fortepan/Hunyady József

Elhallgatott kiáltás

Az író akkor még nem tudta, hogy 1969-től 1981-ig megfigyelte a belső elhárítás (III/III.), Bolygató néven szerepeltették az aktákban. Kardosról viszont tudta, hogy Rákosiék börtöne után 1956-ban reaktiválták, és október végén fegyverrel védte a Belügyminisztériumot a felkelők ellen. Ott volt a lőállásban Berkesi András is, aki a Pálffy-ügyben is rabtársa volt, és később a Magvetőnél vált népszerű krimiíróvá. A könyvei együttesen közel ötmillió példányban jelentek meg, a legtöbb család könyvespolcára jutott belőlük. Bár 1993-ban a Kiáltás a mélyből című könyvében Böröcz Sándor evangélikus lelkész megírta, hogyan kínoztatta vizsgálótisztként Berkesi András az ÁVH-nál, úgy tűnik, az író nimbuszát ez sem zavarta meg, régi kiadású könyveit 900–2400 forint között kínálják az online piactereken. A kitartó árban persze annak is szerepe lehet, hogy 2009-től a Fapadoskönyv Kiadó sorra újra közreadta a könyveit 2300–2900 forint közötti árakon.

Kardos a Böröcz-ügy idején is Berkesi főnöke volt, így bár róla senki sem állította, hogy saját kezűleg kínozta volna, a beosztottai tetteinek árnyéka rá is vetült. Erre az árnyékra is utalt Moldova a kiadófőnöknek emléket állító könyvében. Bár néhányan elfogultsággal vádolták, nem vert különösebb hullámokat az írása.

(Egyfajta felháborodott válasz is csak Moldova halálának évében, 2022-ben érkezett: …és akik az árnyékában voltak címmel írt könyvet a Stockholmban élő Botond Ágnes, Kardos György menye a házasságáról, ahogyan az kialakult, létezett és tönkrement az apósa árnyékában. Akit érdekel, 2600–3400 forint között újat vehet belőle, mert nem nagyon fogy.)

Úgy tűnik, megszoktuk, hogy az árnyékok köztünk élnek. Igaz, a használt könyvek piacán ez nem újdonság, a negatív megítélésű történelmi szereplők művei gyakran keresettebbek, nem ritkán elképesztő árakon is. De erről majd máskor írunk.