A cserháti lankák közt megbúvó Rózsavilág egy hentesüzletből vált a környék legvonzóbb úti céljává

A Cserhát dimbes-dombos lankái között megbúvó idilli falucska, Alsópetény felé igyekszünk, ahová ma már nemcsak páratlan fekvése, kristálytiszta levegője és gazdag történelmi emlékei miatt érdemes ellátogatni. Úti célunk ugyanis a Rózsavilág élményközpont, ahol a mindent átható rózsaillat járja be a tereket, és ahol különleges élményekben lehet részünk. Legújabb projektjük, a Rózsa Glamping bemutatójára érkezünk, ahol találkozunk a Rózsavilág megálmodójával, Káli Betty textiltervezővel és azokkal a nőkkel, akik munkájukkal, lelkesedésükkel egy rózsaillatú béke szigetét teremtették meg Alsópetényben.

A vintage stílusú Rózsavilág udvara is lenyűgöző. Fotó: Körber László

A templomdombról festői látványt nyújt a falu. Az évszázadokkal ezelőtt is lakott település első írásban is említett gazdái a Csákok voltak, majd a XV. században az Alsópetényi család birtokolta. Werbőczy István nádor itt kezdte összeállítani a magyarországi szokásjogot, és rendezte azt a Hármaskönyv lapjaira. Keskeny kis utcácskán érhetjük el a dombon álló római katolikus templomot és mellette a különálló, kétemeletes harangtornyot. A szomszédos emlékmű a Werbőczy-gúla, amelyet a nádor halálának 250. évfordulójára készítettek el. A településen áll az 1750 körül barokk stílusban épült Prónay-kastély és az Andreánszky-kúria. A Rózsavilág a falu központjában található.

Káli Betty, a Rózsavilág megálmodója. Fotó: Körber László

A Rózsavilág terei

A fátyolos napsütés még inkább kiemeli a vintage stílusú Rózsavilág udvarának szépségét és hangulatát. A település központjában álló épület egykor hentesüzlet volt. A sokáig romos, omladozó házat Káli Betty irányításával környékbeli asszonyok tették rendbe és varázsolták igazi közösségi térré, a ház kertjét pedig rózsákkal ültették tele. Minden szeglete gondosan megtervezett. A Rózsaházba lépve rózsás enteriőr fogad, de találhatunk rózsás könyveket és festményeket is. A rózsakertben ötszáz darab viruló rózsatő vár, pihenésre, elmélyülésre szolgáló terekkel. A rózsa vonzereje nemcsak szépségében és illatában rejlik, különlegességét is felfedezhetjük hazánk első rózsaélményházában.

A rózsakertben ötszáz viruló rózsatő fogad (Fotó: Körber László)

Nemcsak a kert dísze, hanem alapanyag is, amiből gasztronómiai és wellnesstermékek készülnek. Rózsából készül a falusi vendégasztal kínálata is, amely igazán izgalmas ízeket kínál. Káli Betty megosztja velünk, hogy a Rózsavilág története a 2010-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Maczó László, Bér polgármestere a falu szépítésére több mint tizenhatezer tő rózsát ültetett a község különböző pontjaira. Mára már hagyományt teremtettek Béren a palóc- és a rózsaszirom-fesztivállal, a virág varázsára hívva fel a figyelmet. A növény népszerűsítésére évekkel ezelőtt rózsaszörpöt és -lekvárt készítettek erre a rendezvényre.

Azóta ismerkedem kimeríthetetlen történetével, szimbolikájával, különleges gyógyhatásával, ízével, illatával. Azt érzem: olyan, mintha a rózsa választott volna engem

– mondja Káli Betty, majd idézi Fernand Braudel francia művelődéstörténészt, aki szerint a rózsa az egyike annak a csaknem kétszáz civilizációs élőlénynek, amely az emberiség történelmén átível és kihagyhatatlannak tűnik, ha meg akarjuk ismerni, meg akarjuk érteni azt. A rózsa az évezredek alatt felbukkan mint táplálkozási, higiéniai-orvoslási, kultikus-vallási és művészi-esztétikai eszköz, jelkép, szimbólum.

A Rózsavilág legnagyobb értéke a női közösség (Fotó: Körber László)

Káli Betty szerint a Rózsavilág legnagyobb értéke a női közösség. Azért jött létre, hogy a vidéki női létnek rangja, értéke legyen. A hely a nógrádi asszonyok foglalkoztatásán át a helyi rózsa mint gyógynövény sokrétű hasznosításán át a vidéki élet népszerűsítéséről is szól. Kialakításakor az is nagyon fontos szempont volt, hogy megmutassa a település és az ott élők értékeit, de ezt olyan módon tegye, hogy a helyiekkel és a többi közösséggel harmóniában működjenek. 

Most újabb lépésre szánták el magukat: egy olyan helyre vágynak a kertben, ahol a betérő vendégek akár ott is alhatnak. Ezért a budapesti Kós Károly Egyesüléssel közösen Rózsa Glamping tervpályázatot írtak ki.

 A glamping szó a glamorous és a camping szó összeolvadásából született és olyan természetközeli pihenést jelöl, ahol a díszletek is szemet gyönyörködtetőek, a bútorok kényelmesek, a kiegészítők hangulatosak és stílusosak. A pályázaton indult fiatal építészek terveit februárban Budapesten, az Építőművészek Székházában mutatták be. A pályázat nyertese D. Nagy Zoé lett, a zsűri szerint ő tudta leginkább megvalósítani azt az elképzelést, hogy a Rózsavilág kertjében egy olyan lak álljon, ami lehetőséget biztosít a csendes elvonulásra, illeszkedik a táj és a kert hangulatába. Azóta elkészült a ház kiviteli terve is, amelyben Láng Judit belsőépítész tervező művész, Terdik Bálint Pro Architectura díjas építész és Buzás Miklós főépítész működtek közre. Készen van az öt ház alapja, de a projekt várja a patronálók segítségét, akik építőanyaggal, önkéntes munkával a fizikai megvalósítást teszik lehetővé.

Felépülésüknek meglesz az eredménye: egy fiatal építésznek megvalósul az első terve, fejlődnek a Rózsavilág szolgáltatásai és a vendégek egyedülálló élményt szerezhetnek. A patronálók pedig egy közösségi építés pozitív imázsát, a különleges építési technológiák ismeretét, no meg a Rózsavilágban megtapasztalható, máshoz nem hasonlítható élményt kapják cserébe

 – foglalja össze Káli Betty.

Szakmai beszélgetés (Fotó: Körber László)

A rendezvény Szegedi Andrea moderálásával egy szakmai beszélgetéssel folytatódott, amelynek témája a fenntarthatóság. A beszélgetés résztvevői Petrik Ida (Modern & Stílusos Vidéki Üzleti Közösség), Tömösvári Szilvia (Prónay-kastély), Avar Ákos (Alsópetény polgármestere) és Káli Betty voltak. Az eszmecsere Rozványi Dávid és Török Tünde irodalmi produkciójával zárult. 

Az alsópetényi Rózsavilágban megérthetjük, hogyan lehet női összefogásban, fenntartható módon vidéki települést, közösséget és turizmust fejleszteni.