Itt született meg a modern magyar festészet, miközben a régi ország ünnepelt – Különleges kettős kiállítás a Nemzeti Galériában

Magyarország 130 évvel ezelőtt, 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezredik évfordulóját, amely eseménysorozat anno nemcsak a hazai politikai és gazdasági, hanem a művészeti életet is meghatározta. A Magyar Nemzeti Galéria 19. századi gyűjteményében november 8-ig látogatható két időszaki kiállítás, a Millennium 130 és Nagybánya 130, e sorsfordító esztendő két arcát mutatja be: a hivatalos állami reprezentáció monumentális seregszemléjének művészeti vetületeit, valamint a modern magyar festészetet megteremtő nagybányai művésztelep indulását.

A Nagybánya 130 – A nagybányai művésztelep születése című időszaki kiállításon megtekinthető remekművek Fotó: Havran Zoltán

A Millennium 130 – A magyar képzőművészet az ezredéves kiállításon című tárlat a magyar történelem egyik legfontosabb dátumát járja körül. 

A két kiállítás közötti egyik erős kapocs Szinyei Merse Pál Majális című remekműve Fotó: Havran Zoltán

Prágai Adrienn művészettörténész, a kiállítás kurátora a sajtóbejáráson hangsúlyozta:

A tárlat hívószava az 1896. Ez az év kiemelkedőnek számított, nemcsak a magyar történelem, hanem a politika, a kultúra, a gazdaság és az ipar szempontjából is. A Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető időszaki kiállításon mi a magyar művészettörténet-írás szempontjából vizsgáljuk ezt az évet.

Az 1896 májusában megnyílt Ezredéves országos kiállítás a Városligetben felépített közel 240 pavilonnal a világkiállítások műfajához illeszkedett. A pavilonok historizáló formanyelve – romantikát imitáló, valamint gótikus és reneszánsz stíluselemekkel – a nemzeti múlt dicső korszakait szimbolizálta a honfoglalástól a kiegyezésig.

A kurátor emlékeztetett arra is, hogy a kulturális emlékezetünkben rögzült évszám köré komoly beruházások épültek:

Budapest nagyvárosi arculatát ennek az időszaknak köszönhetjük. És hogyha a kultúrára tekintünk, fontos megjegyeznünk, hogy elkészült a Műcsarnok és az Iparművészeti Múzeum épülete, az 1896. évi VIII. törvénycikkben pedig a Szépművészeti Múzeum létrehozásáról is határoztak.

Az új Műcsarnok monumentális tárlatán a közönség 268 művész csaknem 1300 művét láthatta, köztük olyan szenzációkat, mint Benczúr Gyula Budavár visszavétele című alkotása, Munkácsy Mihály Ecce homója vagy Feszty Árpád körképe. A millenniumi kiállítás a magyar képzőművészet addigi hagyományait összegezte, miközben a retrospektív termekben idősebb Markó Károly és Barabás Miklós művei mellett már Rippl-Rónai Józseftől is megjelent alkotás.

Stróbl Alajos Anyánk című döbbenetesen szuggesztív szobra Fotó: Havran Zoltán

A nagybányai művésztelep alapítóinak alkotásai is megtekinhetők a kiállításon

Ezzel párhuzamosan vette kezdetét a festészetben a magyar modernizmus, amelyet a Nagybánya 130 – A nagybányai művésztelep születése című tárlat mutat be a Magyar Nemzeti Galériában. Rödönyi Rita kurátor jelezte: 

A művésztelep megalakulása nemcsak ebben az évben, hanem az egész magyar képzőművészet szempontjából fontos esemény, aminek jelentősége a francia impresszionista festők fellépésével egyenértékű, ugyanis az alapító nemzedék volt az, aki a modern, XX. századi művészetet a jelenleg is ismert irányba változtatta hazánkban.

A történet 1886-ban indult Hollósy Simon müncheni magániskolájával, majd 1896-ban a művészek – köztük a nagybányai születésű Réti István és az ugyanitt lakó Thorma János szorgalmazására – a Máramaros vármegyei városba utaztak.

A nagybányai művészek tündöklő tájképei Fotó: Havran Zoltán

A vonatút során Budapesten is megálltak, hogy megtekintsék a millenniumi tárlatot.

Rácsodálkoztak Szinyei Merse Pál Majális és Hóolvadás című művére, a saját művészetük elődjét és saját művészeti törekvésük igazolását látták ezekben az alkotásokban

– fogalmazott Rödönyi. A festők, szembefordulva az akadémiai stílussal, kivonultak a szabad levegőre.

Hátrahagyva a korábbi történelmi és mitológiai témákat, a természet közvetlen közeléből inspirálódva festették képeiket, előnyben részesítve a természetes napfény által megmutatkozó élénk színek alkalmazását

– tette hozzá. Hollósyt és társait – köztük Iványi-Grünwald Bélát és Ferenczy Károlyt – teljesen elvarázsolta a hegyekkel körülvett bányai táj szépsége.

A Magyar Nemzeti Galéria két, november 8-ig megtekinthető tárlata szervesen összefonódik, hiszen míg az egyik az ezredéves ünnepségek művészeti alkotásait mutatja be, a másik a „nagybányai honfoglaló nemzedék” stílusformáló, radikális megújulást hozó világát ünnepli, amely egészen a második világháborúig meghatározta a hazai művészet alakulását.