Pál István Szalonna elmondta, mi kell ahhoz, hogy működjön egy népzenei előadás

Húsvétvasárnap ismét látható a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) Kivirágzott keresztfája című előadása a Müpában. A táncjáték igazi élményt és kulturális csemegét ígér mindazoknak, akik mélyebben szeretnék átélni a Kárpát-medence gazdag húsvéti hagyományvilágát. Az előadás zenei rendezőjével, a friss Kossuth-díjas Pál István Szalonnával egyebek mellett arról beszélgettünk, hogyan állt össze az előadás különleges zenei szövete, s hogy melyek a könnyű befogadás feltételei egy népzenei előadás esetén.

2026. 04. 02. 5:20
Pál István Szalonna
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az előadás szerteágazó, mégis harmonikus egységbe rendeződő zenei szövetét nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz kötődő egyházi énekek is, legyen az római katolikus, református, görögkatolikus vagy görögkeleti, illetve archaikus népi imádság. Az előadások muzsikáinak összeállításában segítségemre volt Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője. Ő egy görögkatolikus papcsalád sarja, ebben a hagyományban nőtt fel Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, és mint egyházzenész nagyon jól ismeri ezt a világot. A célunk az volt, hogy az előadásban ugyanúgy megjelenjenek a görögkatolikus szakrális énekek, mint a református vagy éppen a népénekek, amelyek a hagyományban gyökereznek. Ezeket igyekeztünk szépen összefűzni, ami nem volt könnyű feladat, hiszen minden vidéknek megvannak a maga sajátosságai. Fel lehetne építeni egy előadást csak a sárközi, csak egy széki vagy csak a felvidéki tánc- és zenei hagyományokra. Ebben az antológiaszerű műsorban mi mindezen muzsikák esszenciáját igyekszünk tehát megmutatni – tette hozzá Pál István Szalonna.

Állami Népi Táncegyüttes Ki­vi­rág­zott ke­reszt­fá­ja
Fotó: Müpa/Csibi Szilvia

A Kivirágzott keresztfája egy friss, mai hangvételű előadás, melynek befogadásához Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes Kossuth-díjas vezetője szerint nem szükségesek néprajzi ismeretek. Arról, hogy melyek a könnyű befogadás feltételei egy ilyen műfajú előadás esetén, Pál István Szalonna így vélekedett: – Akár egy népzenei előadásnak, akár amikor a saját zenekarommal játszom, természetes hozadéka kell hogy legyen, hogy valamire ráeszmélteti az embereket. Kell hogy legyen a háttérben egy kis tanítása, fel kell hogy ismertesse a hallgatókkal, mennyire gyönyörűek és értékesek a hagyományaink. A vágyunk az, hogy egy ilyen előadással az emberek újra beleszeressenek ebbe a zenébe és táncba, élvezzék a látványt, 

késztetést érezzenek arra, hogy utánanézzenek, honnan lehet ismerős nekik a fülükben csengő dallam.

 Nem egy néprajzi előadást szeretnénk eléjük tárni és azt dokumentumszerűen bemutatni, hanem egy élményt átadni, amelyben mindenki saját maga érzi e muzsika, tánc, szöveges dallam mélységét.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.