Pál István Szalonna elmondta, mi kell ahhoz, hogy működjön egy népzenei előadás

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Húsvétvasárnap ismét látható a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) Kivirágzott keresztfája című előadása a Müpában. A táncjáték igazi élményt és kulturális csemegét ígér mindazoknak, akik mélyebben szeretnék átélni a Kárpát-medence gazdag húsvéti hagyományvilágát. Az előadás zenei rendezőjével, a friss Kossuth-díjas Pál István Szalonnával egyebek mellett arról beszélgettünk, hogyan állt össze az előadás különleges zenei szövete, s hogy melyek a könnyű befogadás feltételei egy népzenei előadás esetén.

2026. 04. 02. 5:20
Pál István Szalonna elmondta, mi kell ahhoz, hogy működjön egy népzenei előadás
Pál István Szalonna

Az előadás szerteágazó, mégis harmonikus egységbe rendeződő zenei szövetét nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz kötődő egyházi énekek is, legyen az római katolikus, református, görögkatolikus vagy görögkeleti, illetve archaikus népi imádság. – Az előadások muzsikáinak összeállításában segítségemre volt Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője. Ő egy görögkatolikus papcsalád sarja, ebben a hagyományban nőtt fel Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, és mint egyházzenész nagyon jól ismeri ezt a világot. A célunk az volt, hogy az előadásban ugyanúgy megjelenjenek a görögkatolikus szakrális énekek, mint a református vagy éppen a népénekek, amelyek a hagyományban gyökereznek. Ezeket igyekeztünk szépen összefűzni, ami nem volt könnyű feladat, hiszen minden vidéknek megvannak a maga sajátosságai. Fel lehetne építeni egy előadást csak a sárközi, csak egy széki vagy csak a felvidéki tánc- és zenei hagyományokra. Ebben az antológiaszerű műsorban mi mindezen muzsikák esszenciáját igyekszünk tehát megmutatni – tette hozzá Pál István Szalonna.

Állami Népi Táncegyüttes Ki­vi­rág­zott ke­reszt­fá­ja
Fotó: Müpa/Csibi Szilvia

A Kivirágzott keresztfája egy friss, mai hangvételű előadás, melynek befogadásához Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes Kossuth-díjas vezetője szerint nem szükségesek néprajzi ismeretek. Arról, hogy melyek a könnyű befogadás feltételei egy ilyen műfajú előadás esetén, Pál István Szalonna így vélekedett: – Akár egy népzenei előadásnak, akár amikor a saját zenekarommal játszom, természetes hozadéka kell hogy legyen, hogy valamire ráeszmélteti az embereket. Kell hogy legyen a háttérben egy kis tanítása, fel kell hogy ismertesse a hallgatókkal, mennyire gyönyörűek és értékesek a hagyományaink. A vágyunk az, hogy egy ilyen előadással az emberek újra beleszeressenek ebbe a zenébe és táncba, élvezzék a látványt, 

késztetést érezzenek arra, hogy utánanézzenek, honnan lehet ismerős nekik a fülükben csengő dallam.

 Nem egy néprajzi előadást szeretnénk eléjük tárni és azt dokumentumszerűen bemutatni, hanem egy élményt átadni, amelyben mindenki saját maga érzi e muzsika, tánc, szöveges dallam mélységét.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.