Szakrális szimbólumok új köntösben

A hagyományőrzés sokféleképpen valósulhat meg. Valaki az íjászatban, lovaglásban, solymászatban, valaki a zenében, éneklésben, táncban, gyógynövények gyűjtögetésével, régi mesterségek, tudományok művelésével és továbbadásával, van, aki népmesék mesélésével őrzi a hagyományt, és olyan is, aki szakrális motívumokat dolgoz fel. Így tesz a Szervető csapata, egy ízig-vérig magyar ruházati jogvédett termékcsalád alkotógárdája. Kizárólag a magyarsághoz tartozó szimbólumokat használják, ősi jelképeket jelenítenek meg alkotásaikon, amelynek kihagyhatatlan eleme a magyar népművészet. Ambrus Rékával, a Szervető megálmodójával beszélgettünk.

Matyó Fotó: Pányoki Bence

A Szervető egy kiváló minőségű hazai termékcsalád, amely kitartó munkával jött létre, a Kárpát-medence szellemi kulturális örökségének megtartására, köztudatba építésére, ugyanakkor a modern világ igényeihez igazítva, hogy ezek az értékek a mindennapok viseletének természetes részét képezhessék. Az egyik alapkoncepciójuk Ambrus Réka elmondása szerint, hogy a régi szimbólumokat megelevenítik, de új köntösben tálalják, ahogy a ruhák is illeszkednek a jelen kor divatjához. Ezzel megőrzik az alapokat, de egyfajta frissességet is adnak a szimbólumoknak. Folyamatosan kutatják a Kárpát-medence néprajzi és régészeti kincsestárát, amiből ihletet meríthetnek. A népművészet egy élő hagyomány, folyamatosan alakult, változott, ők is továbbgondolják a mintákat, belecsempésznek más magyar szimbolikát, régészeti leletek ornamentikáját a felhasználás során. Minden évben egy adott tájegység vagy korszak tematikájára épül a ruha- és táskakollekciójuk. Így születtek alkotások a honfoglalás korából, vagy a kalocsai, matyó, buzsáki, hódmezővásárhelyi, palóc, kalotaszegi, sárközi, jászsági és halasi tájegységek hímzésvilágának ihletéséből.

Szervető

Mit jelent a Szervető szó? Bármilyen ismerősen is cseng, nem találjuk meg a szótárban, mivel fantázianévről van szó. A szer leginkább gyökszóként ismeretes, gondolhatunk például a szeretet, szerelem, szertartás szavakra. Közös kulturális örökségünkre utal a név, ugyanis a szer szavunkat, ha lecsupaszítjuk, jelentése: közös gondolat, közös tudás, egység, szintézisben a hagyományokkal. Ennek az összetartó gondolatnak a Kárpát-medencében való elhintését jelenti a Szervető. A közös tudás, a természettel egyensúlyban való élés és gondolkodás mind egy olyan régi világ letűnni látszó elemei, amit őseink szellemisége is hordozott.

– Az ötlet tíz évvel ezelőtt született meg, azóta minden évben készítünk egy tavaszi–nyári és egy őszi–téli ­kollekciót – avat be Ambrus Réka a kezdetekbe. – A ruhákat én tervezem magyar szimbólumok és népművészeti motívumok feldolgozása alapján. A kollekciókra jellemző, hogy hétköznapokban hordhatók, szerényen, ízlésesen díszítettek, nem hivalkodók. A motívumokat saját elképzelésem alapján Barcsik Géza festő- és grafikusművész készíti el. Barcsik Géza az ősi, egyértelmű jelek és jelképek nyelvezetével, az ősi hitvilág erővonalainak terében alkot.

A matyó, ókalocsai és jászsági motívumokkal díszített téli kollekció darabjait Pányoki Bence fotóin Megyeri Roxána modell viseli:

Grafikai megfogalmazásai örök érvényű gondolatiságot tárnak elénk: honnan jövünk, merre tartunk, mi végre vagyunk a világon, mi a dolgunk és azt hogyan tesszük. Számos könyv- és lemezborítót tervezett. Amikor megkerestem az ötlettel, azonnal igent mondott. Nehéz dolgunk volt, ugyanis Magyarországon a textilgyártás abban az időben sem volt könnyű. A kínai és török ruhadömpingek után kissé naiv­nak tűnt az ötlet, hiszen mi az itthon készített termékekkel nem tudunk velük árban versenyezni. Úgy próbáltam kialakítani az árakat, hogy ne luxuscikk legyen. A legfontosabb alapelv ma is az, hogy akinek tetszik a termékünk, meg tudja vásárolni. Nem szabad, hogy a saját kulturális kincsünket elérhetetlenné tegyük, hiszen minden magyar emberé, közös örökségünk. Mi ezt együtt formáljuk ma is – vallja Ambrus Réka.

Viseljük szívvel!

– A vásárlóinkat is Szervetőknek szoktuk hívni, hiszen együtt alkotunk egy egészet– sorolja Ambrus Réka. – Mivel sokat vásároztunk, számos hagyományőrző fesztiválon vettünk részt, így közvetlen kapcsolatba kerültünk vevőinkkel, akik sokszor elmondták építő jellegű véleményüket a termékekről, olykor ők ösztönözték az új kollekciókat. Volt például olyan év, amikor egy Szervető-rajongó hölgy könyvet küldött saját régiójának művészetéről, hogy tanulmányozzuk, mert nagyon boldog lenne, ha a szülőföldje tájegységét jobban megismernék. Egy másik alkalommal, amikor Pozsonyban vásároztunk, egy hölgy, a magyar motívumokat látva, könnyezve simogatta azokat, hogy milyen régóta nem találkozott ilyen szép magyar munkákkal. Neki is magyar felmenői voltak. Ezek a pillanatok azok, amik a nehéz helyzetekben is megmaradnak, és építő jelleggel gondolunk vissza rájuk, mindenkor kitartásra buzdítva a kézművescsapatunkat – elevenítette fel a tervező.

A gyártás folyamata

A gyártás a kelme kötésével és festésével kezdődik. A kelmék kiválasztásánál a természetes alapanyag dominál, ezért elsősorban pamuttal dolgoznak, illetve pamut-viszkóz, viszkóz-len kevert szálas kelmékkel. Színmestert használnak, így saját színskálájuk van. Az éves színtrendek csak kis mértékben befolyásolják ezt a skálát. Ez igaz a szabásvonalakra is. Nem mennek bele a szélsőséges divathóbortokba. Közönségükre jellemző, hogy tudatos vásárlók, az érettebb korosztályból kerülnek ki. Alapelvük a kezdetektől „a kevesebb sokszor több” filozófia.

– Számos ember hívta életre és spontán történések éltetik és motiválják a mai napig a vállalkozásunkat. Minden lelkesítő szó, támogató elismerés, elégedett mosoly a viselőtől előmozdítja a kitartást a további ötleteléshez, gyártáshoz – zárta gondolatait Ambrus Réka.