Szakrális szimbólumok új köntösben

A hagyományőrzés sokféleképpen valósulhat meg. Valaki az íjászatban, lovaglásban, solymászatban, valaki a zenében, éneklésben, táncban, gyógynövények gyűjtögetésével, régi mesterségek, tudományok művelésével és továbbadásával, van, aki népmesék mesélésével őrzi a hagyományt, és olyan is, aki szakrális motívumokat dolgoz fel. Így tesz a Szervető csapata, egy ízig-vérig magyar ruházati jogvédett termékcsalád alkotógárdája. Kizárólag a magyarsághoz tartozó szimbólumokat használják, ősi jelképeket jelenítenek meg alkotásaikon, amelynek kihagyhatatlan eleme a magyar népművészet. Ambrus Rékával, a Szervető megálmodójával beszélgettünk.

Matyó Fotó: Pányoki Bence

A matyó, ókalocsai és jászsági motívumokkal díszített téli kollekció darabjait Pányoki Bence fotóin Megyeri Roxána modell viseli:

Grafikai megfogalmazásai örök érvényű gondolatiságot tárnak elénk: honnan jövünk, merre tartunk, mi végre vagyunk a világon, mi a dolgunk és azt hogyan tesszük. Számos könyv- és lemezborítót tervezett. Amikor megkerestem az ötlettel, azonnal igent mondott. Nehéz dolgunk volt, ugyanis Magyarországon a textilgyártás abban az időben sem volt könnyű. A kínai és török ruhadömpingek után kissé naiv­nak tűnt az ötlet, hiszen mi az itthon készített termékekkel nem tudunk velük árban versenyezni. Úgy próbáltam kialakítani az árakat, hogy ne luxuscikk legyen. A legfontosabb alapelv ma is az, hogy akinek tetszik a termékünk, meg tudja vásárolni. Nem szabad, hogy a saját kulturális kincsünket elérhetetlenné tegyük, hiszen minden magyar emberé, közös örökségünk. Mi ezt együtt formáljuk ma is – vallja Ambrus Réka.

Viseljük szívvel!

– A vásárlóinkat is Szervetőknek szoktuk hívni, hiszen együtt alkotunk egy egészet– sorolja Ambrus Réka. – Mivel sokat vásároztunk, számos hagyományőrző fesztiválon vettünk részt, így közvetlen kapcsolatba kerültünk vevőinkkel, akik sokszor elmondták építő jellegű véleményüket a termékekről, olykor ők ösztönözték az új kollekciókat. Volt például olyan év, amikor egy Szervető-rajongó hölgy könyvet küldött saját régiójának művészetéről, hogy tanulmányozzuk, mert nagyon boldog lenne, ha a szülőföldje tájegységét jobban megismernék. Egy másik alkalommal, amikor Pozsonyban vásároztunk, egy hölgy, a magyar motívumokat látva, könnyezve simogatta azokat, hogy milyen régóta nem találkozott ilyen szép magyar munkákkal. Neki is magyar felmenői voltak. Ezek a pillanatok azok, amik a nehéz helyzetekben is megmaradnak, és építő jelleggel gondolunk vissza rájuk, mindenkor kitartásra buzdítva a kézművescsapatunkat – elevenítette fel a tervező.

A gyártás folyamata

A gyártás a kelme kötésével és festésével kezdődik. A kelmék kiválasztásánál a természetes alapanyag dominál, ezért elsősorban pamuttal dolgoznak, illetve pamut-viszkóz, viszkóz-len kevert szálas kelmékkel. Színmestert használnak, így saját színskálájuk van. Az éves színtrendek csak kis mértékben befolyásolják ezt a skálát. Ez igaz a szabásvonalakra is. Nem mennek bele a szélsőséges divathóbortokba. Közönségükre jellemző, hogy tudatos vásárlók, az érettebb korosztályból kerülnek ki. Alapelvük a kezdetektől „a kevesebb sokszor több” filozófia.

– Számos ember hívta életre és spontán történések éltetik és motiválják a mai napig a vállalkozásunkat. Minden lelkesítő szó, támogató elismerés, elégedett mosoly a viselőtől előmozdítja a kitartást a további ötleteléshez, gyártáshoz – zárta gondolatait Ambrus Réka.