Virtuálisan bejárható magyar–horvát kulturális örökség

Magyarország és Horvátország közös múltját, kulturális örökségét több mint háromszáz műtárgyon keresztül (melyből 106 tárgy magyar gyűjteményekből származik) ismerteti az a tárlat, amely szeptember 24-én nyílt meg Zágrábban, a Galerija Klovićevi Dvori múzeumban. A kiállítást Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere  a horvát kulturális miniszterrel közösen nyitotta meg.

Mato Celestin Medović: Zvonimir király eljegyzése, 1907. Horvát Történeti Intézet, Zágráb Fotó: Horvát Történeti Intézet, Zágráb

Mato Celestin Medović: Zvonimir király eljegyzése, 1907.
Fotó: Horvát Történeti Intézet

A jelenleg hatvan tárgyból, nyolc egységből álló, virtuálisan bejárható tárlat részben kronologikusan, részben tematikusan vezeti végig a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív tereiben három nyelven: magyarul, horvátul és angolul. A középkor meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amivel létrejött a magyar–horvát perszonálunió. A közös múlt első évszázadai a horvát historikus festészetben is nyomot hagytak. A reneszánsz hatásai külön fejezetben kaptak helyet: a földrajzi közelség következtében az itáliai humanizmus is markánsan éreztette hatását mindkét ország területén. A kora újkori érintkezéseknél különlegesnek tekinthető a magyar–horvát államközösség heraldikai reprezentációja, amelyben a társországok kapcsolata számos módon megnyilvánult. A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete. Ennek a közös kultusznak a bemutatására a zágrábi székesegyház ikonográfiai programjából és liturgikus tárgyaiból több példát is felsorakoztatnak a kurátorok. Külön szekció mutatja be a korszak emblematikus családját, a Zrínyiket.

Az osztrák–magyar kiegyezést követően, már a dualizmus idején, 1868-ban rendeződött Magyarország és Horvátország alkotmányos viszonya is: Magyarország és Horvát-Szlavónország államközösséget képeztek, ám ezen belül a horvátok külön területtel bíró politikai nemzetet alkottak. Fontossága miatt kiemelendő Fiume szerepe, a világra nyitott, virágzó kikötőváros egyfajta sajátos ötvözetét adta a nemzetiségek kultúrájának és mentalitásának. A két ország közötti mobilitást jól érzékeltetik a nemesi életutak. A XVII. századtól kezdve számos jelentős politikai karriert befutó horvát eredetű nemesi famíliát tartunk számon Magyarországon, illetve magyar arisztokrata családok a jelenlegi Horvátország területén váltak a közös kulturális örökség megteremtőivé.

A kiegyezésnek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülésének bemutatására létrejött, nagyszabású 1885-ös és 1896-os kiállításokon. A virtuális tárlaton külön egység taglalja a XIX. századi építészeti kapcsolatokat.

A Magyar Nemzeti Múzeumban létrejövő kiállítást és a virtuálisan bejárható kiállítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A tárlatot négyszáz oldalas, huszonegy tanulmányt magába foglaló katalógus egészíti ki.